A párás és száraz levegő kérdése korántsem egyértelmű, hiszen míg bizonyos esetekben a párásítást javasolják, máskor kifejezetten az a jó, ha szabadulunk a párától. Ez utóbbi okait abban látják, hogy rendkívül sok káros hatása van nemcsak a lakásra, hanem az emberi szervezetre is. Utánajártunk, hogy mikor ajánlott párásítani, illetve párátlanítani, és azt is elmagyarázzuk, hogy miért van erre szükség.
Miért lesz párás a lakás?
Egy jól szigetelt lakás sokkal kevésbé van kitéve a pára által okozott veszélynek, ám nincs olyan lakott élettér, ahol nem keletkezik pára. Ez a levegőben lévő nedvesség nemcsak a kinti páratartalomtól függhet, hanem a bentitől is: a főzés, a fürdés, a ruhaszárítás és maga az ember lét is létrehozza, így jócskán teszünk arról, hogy lakásunk is ,,izzadságban fürödjön”. Ha maga a ház, amiben élünk építéstechnikailag nem megfelelő, ez csak olaj a tűzre, ugyanis ilyen esetben a levegőben lévő víz nem talál kiutat a négy fal közül, így a falon csapódik ki.
Mi a baj a párával?
Ha a lakás vagy ház szigetelése nem megfelelő, az élettér nem tud ,,lélegezni”. Ilyenkor egyfajta dunszt képződik, ami a lakás különböző pontjain csapódik le. Ha állandó a magas páratartalom a lakásban, arról elsősorban az itt-ott megjelenő penészfoltokkal győződhetünk meg. Ezek kezdetben csendesen megbújnak egy-egy sarokban, például a fürdőszoba, az ablak vagy a konyha sarkában, és utána indulnak felfedező útra, akkora területet borítva be, amekkorát nem szégyellnek.
Jó esetben csupán foltokban jelenik meg, ám ha nagy a baj, akkor a pára – majd később a penész – szabályosan folyik a falról, legyen az tapéta vagy festett felület.
Miért ártalmas a pára?
A pára önmagában az élet velejárója, hiszen főzni sem tudnánk pára nélkül, ám ha nem szabadulunk tőle a lakásban, akkor egészségünket is károsíthatja. Életterünk nemcsak foltos és dohos lesz, hanem ahogy telik az idő, szaga is lesz, és ha nem oldjuk meg a problémát, a friss levegőről hazaérve is megcsapja szagunkat a jellegzetes ,,pinceszag”, amit a penészgomba okoz. Ez nemcsak nekünk kellemetlen, hanem magának a falnak is, hiszen az elszaporodott gombák roncsolják a fal szerkezetét, ezért ez esetben nem lehet figyelmen kívül hagyni a problémát.
Ha a penész pont egy bútor mögött alakul ki, akkor nemcsak maga a bútor, hanem a benne tárolt tárgyak is áldozatául eshetnek a rossz szigetelésnek és a párának. Az első jelek egyike lehet, ha a fényképek és könyvek gyanúsan pöndörödnek: ilyen esetben mérjük fel, hogy nem párás-e a lakásunk.
Akárcsak az otthonunkra, ránk is rossz hatással van a túl sok pára, pontosabban az annak következtében létrejövő penész. Sokaknál allergiához hasonlatos jelek mutatkoznak, míg mások az asztma tüneteit vehetik észre magukon, így sokat köhöghetnek és fulladhatnak. Súlyosabb esetben a tüdőbe jutó penészgombának akár halálos kimenetele is lehet.
Mit tehetünk?
Ne várjuk ki, hogy megcsapja orrunkat a dohos szag, hanem szerezzünk be egy páratartalom-mérőt. Amennyiben 40-60%-os páratartalmat mutat, nincs miért aggódnunk, ám 65%-nál már nem árt páraelszívót szerezni a lakásba. Ha a műszer beszerzése nem megoldható, figyeljünk a gyanús jelekre: az ablak belsején folyó- vagy megálló vízre, különböző szagokra a bútorok mögül és a sarkokból, illetve a fényképek és a könyvek lapjaira.
Sose feledkezzünk el a rendszeres szellőztetésről, még a téli időszakban sem! Ha kint érezhetően magas a páratartalom – különösen egy nagy, nyári eső előtt – nem segítünk vele, ám ezen kívül minden esetben jót teszünk, ha naponta kinyitjuk az ablakokat, és kiszellőztetjük a lakást. Ha csak percekig tesszük, már azzal is segítünk, ám optimálisan reggel és este egy-egy óra lenne az ideális idő a szellőztetésre.
Ha tetemes mennyiségű víztől szeretnénk megszabadulni, nem érdemes a tablettás páraszívókkal kezdeni, hanem egy 2-3 litert befogadó elszívóra lehet szükség, hiszen ez akár két nap alatt is betelhet. Ezek a megoldások azonban csak akkor segítenek, hogy ha a fal szerkezetét még nem érte el a pára, mert ha már kialakult a penész, és a tapéta alatt is megkezdte munkáját, akkor komolyabb megoldásra lesz szükségünk.
Ha túl száraz a levegő
Természetesen olyan is megesik, hogy túl száraz a levegő, ám ez a kisebb gond, hiszen könnyebben lehet segíteni rajta. Ha a páratartalom 40% alá esik, száraz levegőről beszélünk. Ilyen esetben bőrünket és szemünket is száraznak érezhetjük, ezen felül torkunk és szánk is vizet kíván. A tüneteket köhögés, fejfájás és ingerlékenység is kísérheti. A lakás is szól, ha fennáll a probléma, hiszen a fa bútorok vagy padló nyikorogni kezd, így ha ezeket a jeleket észleljük, érdemes beszerezni szobanövényeket, de az akvárium, a teregetés és természetesen a párásító is segítséget nyújthat.
