A klímaválság, a túlfogyasztás, az erőforrások kimerülése és a társadalmi egyenlőtlenségek mind arra figyelmeztetnek, hogy nem élhetünk úgy, mint eddig. A fenntarthatóság nem divathóbort vagy ideiglenes trend – hanem életforma. Olyan szemlélet, amelynek a vásárlási szokásainktól kezdve az energiahordozók használatán át, egészen a gyereknevelésig minden területre ki kell terjednie. A fenntarthatóság nem csak a „zöldek” ügye, nem luxus és nem extra elvárás. Ez a mi közös lehetőségünk arra, hogy ne csak túléljünk, hanem élhető jövőt teremtsünk magunknak – és azoknak, akik utánunk jönnek. Ha mindenki csak egy kicsivel élne tudatosabban, már az is óriási hatással lenne a világra. Tudatos döntéseket hozni ma már nem opció, hanem felelősség. Közös felelősség!
Túl sokat veszünk, túl gyorsan dobunk ki
A fogyasztói társadalom egyik legnagyobb bűne a túlfogyasztás. Vásárolunk, mert megtehetjük – nem azért, mert szükségünk van rá. Az impulzusvásárlások, az olcsó, silány minőségű termékek és a „gyors divat” kultúrája elképesztő mennyiségű hulladékot termel. A tudatos vásárlás nem csak azt jelenti, hogy kevesebbet költünk, hanem azt is, hogy átgondoljuk: kire és mire adunk pénzt. Melyik márkát támogatjuk? Milyen hatással van ez a gyártási lánc a bolygóra és más emberek életére?
Energiahasználat: nem csak a nagyok dolga
Sokan úgy gondolják, hogy az energiahatékonyság csak a nagyvállalatok feladata – de a háztartások szintjén is rengeteget számít, hogyan bánunk az energiával. Lekapcsolni a villanyt, korszerűsíteni a fűtést, takarékos háztartási gépeket választani vagy napelemekbe fektetni: ezek nem kis lépések, ha mindenki megteszi őket. A legfenntarthatóbb energia ugyanis az, amit nem használunk el.
Gyereket nevelni a jövőre gondolva
A fenntarthatóság nemcsak környezeti, hanem nevelési kérdés is. Az, ahogyan a gyerekeinket tanítjuk élni, vásárolni, közlekedni vagy akár csak szemetet dobni, meghatározza, milyen felnőttek lesznek. Meg kell tanítani őket arra, hogy a tárgyak értékek, nem eldobható kacatok. Hogy az étel nem hulladék, a ruha nem egyszer használatos, és a bolygó, amin élünk, nem lecserélhető. A legnagyobb örökség, amit a gyerekeinkre hagyhatunk, az a felelősségtudat.
A munkahelyünk sem kivétel
Munkahelyi környezetben is érvényesülnie kell a fenntarthatóságnak. Egyre több cég áll át zöldebb működésre – nemcsak a marketing miatt, hanem mert rájönnek, hogy hosszú távon így éri meg. De nemcsak a cég, a dolgozó is tehet: kevesebb nyomtatás, digitális kommunikáció, saját kávésbögre, vagy akár csak az, hogy a munkába kerékpárral járunk – ezek mind apró, de hatékony változtatások a szebb jövő érdekében.
Pazarlás: amit nem látunk, attól még létezik
Az egyik legnagyobb probléma a pazarlás – ételből, vízből, időből, energiából. Pedig mindennek ára van. Minden kidobott falat kenyér, minden elpazarolt perc, vagy melegvíz mögött erőforrás, munka és ökológiai lábnyom áll. Tudatos életet élni azt is jelenti, hogy megbecsüljük azt, amink van – és nem kezeljük természetesnek, hogy mindig lesz utánpótlás.
