Hogyan építkezünk manapság? Hogyan lehet minél gyorsabban és minél olcsóbban családi házat építeni, és mit gondolnak az emberek a típusházakról? Sarkadi Péter, a „Zöld építés” podcast új epizódjában ilyen és ehhez hasonló kérdésekről is beszélget Karlovecz Zoltán, Ybl Miklós-díjas építésszel, Pécs város volt főépítészével.
A különböző projekteken dolgozó elfoglalt építész határozott véleménye a jelen építési szokásaival kapcsolatban, hogy a családok általában nagyobb házakat építenek, mint amire szükségük van, és a folyamat kezdetén még az sem zavarja őket, hogy az elképzeléseik nem feltétlenül férnek be a rendelkezésükre álló költségkeretbe. Ez részben érthető. A magyarok életük során jobbára egyszer építkeznek, ez a ház lesz a család intim tere, a kikapcsolódás színhelye, és ezt feltétlenül úgy szeretnék kialakítani, hogy az leginkább megfeleljen az igényeiknek.
Természetesen egészen más vonatkozik az ingatlanfejlesztésben készülő épületekre. Ezek esetében a beruházói magatartás, gondolkodás, a döntési mechanizmus jelentősen eltér a magánépítkezésekétől. „A vállalkozói lakásépítkezéseknél pont az ellenkezője tapasztalható: ott feszes a program, nincsenek és nem is lehetnek extrák. Pontosan ezért a családi házat építőknek nagy szükségük van a szakértők iránymutatására, vagy éppen inspirációra, ötletekre, sőt tényekre pl. az árak ismeretére a költségek valós megítéléséhez.”
Korszerű anyagok, innovatív technológiák? Igen, elérhetőek és használatosak!
Arra a kérdésre, hogy mennyire jelennek meg a korszerű építési anyagok a családi házas építkezéseken, és ezek milyen mértékben szolgálják a hosszú távú energiatakarékos működést, Karlovecz Zoltán válasza, hogy ez ma már nem is kérdés. Előírások vannak, amelyek kényszerítik a beruházókat, építkezőket, hogy a lehető legjobb megoldásokat próbálják megtalálni ebben a tekintetben is. Erre ma már egy sor különféle lehetőségük van. „Évtizedekkel ezelőtt az energiatakarékos építkezés szinonimái a téglaházak voltak. Ugyanakkor a mai előírásoknak, sőt az elvárásoknak már csak egy 50-60 cm vastag téglafal felelne meg. Ez olyan tömeg, ami amellett, hogy sokba kerül, sok helyet foglal el a telekből, így az alkalmazása többé nem életszerű. A téglafalak csak kiegészítő hőszigeteléssel állják meg a helyüket, mint külső határoló szerkezetek. Ha pedig eljutottunk az úgynevezett többrétegű falakhoz, akkor a variációk száma hirtelen nagy lesz. Jönnek a szerelt szerkezetek, olyanok, mint a Leier kéregfalai, kéregfödémjei, amelyek egyszerűsítik az építkezést és korszerű, energiatakarékos szerkezetek építésére alkalmasak.”
Egy nem régiben, a szakemberek és építkezők körében zajlott felmérés eredménye is igazolta, hogy az utóbbi 10-15 évben megváltozott a lakáshasználók, -vásárlók véleménye a paneles építkezésről. Karlovecz Zoltán is egyetértett azzal, hogy a panel ma már nem szitokszó, nem a kevésbé minőségi házak gyűjtőfogalma. „A panel jelentése ma: valamit hatékonyan és gyorsan építeni. Van, amit más technológiával meg se lehetne valósítani. Egy 5-10 emeletes épület általában pillérvázas betonszerkezet, de ugyanígy lehetnek kéregfalas, kéregfödémes szerkezetek is. Ez átgondolandó műszaki megoldás, ami szabadságot ad amellett, hogy ez a lépték csak ezzel a technológiával oldható meg.”
A kéregpaneles vasbeton építés ugyanakkor a családi házat építők számára is egy sor előnyt kínál: a gyorsaság, méretpontosság, állandó magas minőség, a gépészetileg előkészített panelek, valamint az időben és pénzben történő kalkulálhatóság komoly anyagi előnyt jelenthet.
Típusház, mint inspiráció
A tavaly lezajlott, a Leier típusházak terveinek bővítését célzó pályázat kapcsán Karlovecz Zoltán hozzáfűzte: „Minden olyan megoldás, ami gyorsítja vagy költséghatékonyabbá teszi az építkezést, segít a kiadásokat kordában tartani, az értékes lehet az építkezés előtt állók számára.”
Tapasztalata szerint egy építkezés költségvetéséből a szerkezetépítési költség 30-40%-ot is kitesz, amin jól átgondolt tervezéssel akár 10 milliós nagyságrendet is lehet spórolni. Ezt támogatja az előregyártott betontechnológia, aminél a két felréteg közé öntik a betont, a falakat glettelni sem kell, lehet azonnal festeni, a falak elő vannak készítve a gépésztre, egyértelműen érzékelhető a megtakarítás lehetősége. A másik arányszám, hogy az anyag és a munkadíj költsége 50-50%. Itt is lehet akár a munkadíjon spórolni a technológia gyorsasága miatt, összegezte véleményét a szakember.
Karlovecz Zoltán nem csupán a Leier típusház pályázatának volt zsűritagja, de a 2023 évi Év háza pályázaton is ő volt az egyik szakmai bíráló. Ennek eredményei kapcsán kiemelte annak fontosságát, hogy ettől az évtől társasházakkal bővült az épületkategóriák köre, amely díjat a Leier alapította. Az első alkalommal a társasházak tervezőinek munkáját jutalmazó különdíjra 14 pályázat érkezett. „Azért gondolom kiemelten fontosnak a társasházépítési projekteket és azok díjazását, mert ezek az épületek hosszú távon is nagyon meghatározóak egy város életében.” – mondta Pécs város volt főépítésze, aki az interjú második részében a pécsi városfejlesztési tervekről is beszélt.
A teljes interjú itt meghallgatható: Tégla helyett beton, és Pécs jövője a volt főépítész szemével – Zöld Építés | Podcast on Spotify
A borítókép forrása: Leier
