A nappali rohanás után jól tud esni egy edzés, ám ezek a tevékenységek jelentősen befolyásolják az egyik legféltettebb kincsünket: az intimegészségünket.
Nőként szeretnénk megfelelni. Ha egy mód van rá, mindenkinek, de legfőképpen önmagunknak és a saját magunk által felállított szabályoknak. Erőnkön felül ügyelünk az edzésre, tartjuk a diétát, gyereket nevelünk, karriert építünk, és házastársként is próbálunk megfelelni akár az egészségünk árán is. Igen, csakhogy pont ez a nagy rohanás lehet az oka annak, hogy elfeledkezünk a legfontosabbról: saját magunkról. Vendégszerzőnk, Linda történetét olvashatjátok.
Tavasz, amikor mindenki megőrül: mi magunk is
,,A jó értelemben vett őrültség évszaka talált rám. Végre nyílnak a virágok, a vastag kabátokat felváltják a lenge ruhák, és újra úgy érzem, élni akarok! Belevetem magam a munkába, újabb ötleteket valósítok meg, és megint van kedvem edzeni, sőt, még könnyed napi séták is beleférnek munka előtt! Éreztem, hogy valami nem a megszokott odalent, de nem foglalkoztam vele, mentem tovább. Mi történhet, hiszen tavasz van!”
Na de pont az edzés miatt?
Linda tehát tette tovább a dolgát: munka, rohanás, család, edzés. Minden, ami belefért, mert most úgy érezte, hogy végre, belefér! Tévedett.
,,Imádok futni a szigeten, főleg tavasszal, amikor még nincs rekkenő hőség. Ez az igazi énidőm. Utána sokszor nem megyek rögtön haza, hanem beugrok egy sütiért, és kényelmesen elfogyasztom – mert ugyebár énidő!
De az a fránya folyás és az erős szag csak nem akart múlni, sőt, csak fokozódott! Egyre kényelmetlenebb és kellemetlenebb lett a dolog, és a párom előtt is kezdett kínos lenni. Elmentem hát a nőgyógyászomhoz, aki megnyugtatott, hogy semmi kezelhetetlen nem áll a háttérben, de a hüvelyi pH-m megváltozott, és a jó baktériumok helyét átvették azok, amelyek a tüneteimet okozzák. Na de miért alakult ez ki? Hiszen rendszeresen fürdök és minden tekintetben odafigyelek a higiéniára!
Az orvosom válasza megdöbbentő volt. Mintha végig a sarkamban lett volna az utóbbi időben, hiszen pontosan leírta, mit csináltam – vagy inkább azt, hogy mit nem csináltam. Mint mondta, úgy látja, hogy bár rendszeresen edzek, egy kiadós izzadás után nem öltözöm át rögtön, és a futónadrágom is műszálas. Tény, hogy mostanában wellnessbe is újra elkezdtem járni, ahol a klóros fertőtlenítés alap. A lúgos kémhatású víz azonban szintén nem kegyelmez a természetesen savas hüvelyi pH-nak, és a hüvelyflórám egyensúlyát biztosító Lacotbacillusokat is megtizedeli. A munka miatti stressz és a folytonos rohanás pont elég volt ahhoz, hogy a megváltozott kémhatású hüvelyben a kórokozó baktériumok gyors szaporodásnak induljanak. Az orvosom jófej, a mondanivalóját azzal fejezte be, hogy ha módosul a pH, felborul minden: így kezdődik a bakteriális vaginózis. Egy listával látott el, hogy hogyan vigyázzak magamra ilyen tekintetben, amit most meg is osztok veletek!
Így vigyázz magadra a hétköznapokon is!
Fontos tudni, hogy ezek nem életmódbeli változtatások, hanem apró, tudatos lépések, amelyek segíthetnek abban, hogy jobban érezzük magunkat a bőrünkben.
- Edzés után szuper még ellötyögni, és meg is kell várni, hogy az ember ne izzadjon tovább, de a szükségesnél több időt ne tölts az izzadt ruhádban! Inkább vegyél fel száraz öltözéket, abban nyugodtan ücsöröghetsz, amíg komfortos!
- Fontos, hogy miből készül az a bizonyos fehérnemű, legyen szó futásról, munkáról vagy egy estéről kettesben a pároddal. A pamutnál ne add alább, és azon se csodálkozz, ha egy falatnyi tanga nagy bajt okoz.
- A túlzott intimtisztálkodás is árthat! Nem vicc! Kerüld az illatosított, külső/belső mosakodókat, hiszen ezek a természetes pH ellen dolgoznak.
- Uszoda után alaposan zuhanyozz le! Rendkívül fontos lépés egy klóros közeg után, ahol olyan sokan megfordulnak.
- Ne halogass! Ha rendszeresen visszatérnek a tüneteid, mindenképpen kérd ki egy orvos véleményét! Annál hamarabb szabadulsz!
Vendégszerzőnk öt pontjából jól látszik, hogy nem az élettel összeegyeztethetetlen változások kellenek, hanem olyanok, amik emlékeztetnek arra: nőként nemcsak a körülöttünk lévőkre kell vigyáznunk, hanem saját magunkra is.