A hűvös, csapadékos tavasz miatt némi késéssel, de úgy tűnik, napokon belül elkezdődhet a kérészfaj rövid ideig tartó nászrepülése, ami turisztikai látványosságnak sem utolsó.
A tiszavirág természetesen nem egy virág, hanem egy rovarfaj, amelynek rövid ideig tartó nászrepülése, párosodása és peterakása igazi kuriózumnak számít a természet világában. Ez a legnagyobb kérészfaj Európában, legnépesebb populációja a Tiszában és mellékfolyóiban él, de másutt is megtalálható, például a romániai Duna-deltában, ahol néhány napja már meg is kezdődött a rajzás.
3 év és 3 óra
A tiszavirág 8-12 cm hosszú is lehet, a nőstényeknek a hímekhez képest nagyobb szárnyuk és testük van, és gyorsabban képesek repülni. Rövid nászidőszakuk alig néhány napig tart júniusban, ilyenkor a hímek közvetlenül a vízfelszín felett repülve keresik a nőstényeket, és egyszerre akár tíz-húsz hím is ráveti magát egy-egy nőstényre. Utóbbi a köré gyűlt hímekkel együtt virágra emlékeztető alakzatot mutat a víztükrön – innen az elnevezés is.
A kérész lárvája három évig fejlődik az iszapban, pontosabban a folyómeder oldalába ásott vájatokban, közben akár hússzor is vedlik. A kirajzás rövid ideje alatt párzanak és raknak petét. A nászrepülés azzal kezdődik, hogy a hároméves lárvák hátán felreped a kitines bőr, majd kibújik belőle a kifejlett rovar. Kérészek milliói lepik el ilyenkor a környéket, ahol a hímek újabb vedléssel megszabadulnak a szubimaginális bőrüktől is. A nász igen rövid ideig tart, a gyorsan kimerülő hímek leválnak a nőstényekről, a folyóba esnek és elpusztulnak. Ezután a nőstények a folyó felett 5–10 méteres magasságban repülnek a folyásiránnyal szemben, majd néhány kilométer után leereszkednek, és a víz felszínére rakják a megtermékenyített petéiket: így érik el, hogy azok ugyanazon a helyen érjék el a meder fenekét, ahol korábban az éppen rajzó kérész generáció is kifejlődhetett. Így három év múlva, június közepén azokból újabb rovarok kezdhetik el nászrepülésüket. A tiszavirágzás az esti órákban kezdődik, és körülbelül három órán át tart, sokak számára emocionális élmény.
A tiszavirág az 1900-as évek első harmadában kihalt Nyugat-Európából, és Kelet-, valamint Közép-Európában is jelentősen lecsökkent az állománya, eredeti elterjedési területének mindössze 2 százalékán van jelen a faj – írja a Transindex.ro. Egyedszámának drasztikus lecsökkenésében szerepet játszott a klíma változása is, de elsősorban az antropológiai hatások okolhatóak, például a folyószabályozások, mederátalakítások vagy a folyók szennyezése. Azon túl, hogy a tiszavirágzás rendkívül látványos, fontos ökológiai jelentősége is van: számos hal-, madár- és békafaj táplálékául szolgálnak a tömegesen megjelenő rovarok. A tiszavirág Magyarországon 1993 óta védett, eszmei értéke 10 -150 ezer forintra tehető, ekkora bírsággal sújtható az, aki kárt tesz bennük.
Hol és mikor figyelhető meg a rajzás?
A Hortobágyi Nemzeti Park honlapja szerint a tiszavirágzás megfigyelésére legalkalmasabb partszakasz a tiszainokai kikötő, ahol június 19-21. közt kishajóról is meg lehet nézni a rajzást, és közben nem mindennapi fotókat lehet készíteni. De másutt is lehet jelentkezni hajós kirándulásra, többek közt a tiszafüredi Albatrosz-kikötőben vagy a Szabics-kikötő és Szabadidőparton. Aki nem szívesen hajózik, az a partról is figyelheti a csodát, kiválóan alkalmas erre például a tiszaszőlősi Aranyosi-kikötő, a Tiszafüred – Poroszló közötti Tisza-híd mellett partszakasz vagy a Tivadar – Kisar közötti közúti híd.
Borítókép forrása: Shutterstock / PuzzlePix
