Kollektív viselkedésünk változásai a tartalomfogyasztási szokásainkra is rányomták bélyegüket. A YouTube virágkorát éli, mi pedig csak kapkodjuk a fejünket a szürreális tartalmak népszerűségét látva.
A tavalyi évben felborult a jól megszokott, biztonságosnak vélt világunk, a hosszúra nyúlt karantén miatt életterünk a szűk környezetünkre korlátozódott. Az ember azonban több millióéves földi létezése és ennek során szerzett tapasztalatai alapján újból bebizonyította, hogy a legváratlanabb, és valljuk be, legbizarrabb helyzetekhez is képes alkalmazkodni.
A videós tartalmak a 2020-as évben nélkülözhetetlenné váltak az emberek életében. A YouTube szakemberei trendkutatásuk során többszázezer videót vizsgáltak meg platformjukon, majd elemezték azokat. És itt persze nem álltak meg: több mint 20 országban kérdőíves felmérést is végeztek az Ipsos piackutató céggel karöltve, valamint számos szakértővel beszéltek azzal kapcsolatban, hogy hogyan alakult a videós tartalmak népszerűsége, és vajon mit és mennyit viszünk ebből magunkkal a pandémia után.
A közösség ereje
A tavalyi év „fényében” több társadalomtudományi kutatás is fejtegeti az internet közösségmegtartó erejét. Talán soha nem voltunk még annyira ráutalva, s egyúttal annyira hálásak az olyan platformoknak, mint a Skype, vagy a Teams, de persze a közösségimédia- –, valamint a videomegosztó oldalak is még nagyobb népszerűségnek örvendenek. Egy 2021 májusában közzétett lista szerint a YouTube még mindig egyeduralkodó ezen a területen, a nagyágyút a Vimeo, azt pedig a TikTok követi.
Az audiovizuális tartalmak közül a live streamek, vagyis az élő bejelentkezések vitték a pálmát tavaly. A szakemberek szerint ennek legfőbb oka, hogy ezek esetében a közönség bevonódik az élőben zajló eseményekbe, így egyfajta közösségi érzés alakul ki a tartalomgyártó és fogyasztók között. A négy fal között tengődve pedig erre nagyobb szükségünk volt, mint valaha.
Érdekes adalék, hogy a live streamek mellett azok a kontentek is kedveltek a befogadók körében, amelyeket készítőik ugyan korábban rögzítettek, de később élő-szerűen tettek közzé csatornájukon. Ezek ugyanazt a pozitív hatást váltják ki a nézőkből, mint a valódi real time videók. Ilyenek például az úgynevezett With me tartalmak, amelyek valamiféle tevékenység köré szervezik a nézőközönséget: a Főzz velem, vagy Dekorálj velem típusú anyagok, illetve a férfiak számára készült Barkácsolj velem jellegű videók igazi virágkorukat élték a tavalyi évben.
A közösség létrehozásán kívül az audiovizualitás lehetőséget adott az elmaradt koncertek, színházi előadások pótlására is. Ez nem csak külföldön, de hazánkban is elterjedt a második, illetve harmadik hullám alatt: az eszinhaz.hu oldalán a mai napig jutányos áron nézhetjük meg nagy sikerű előadások felvételeit.
Itthon némi extra csavar is került a gépezetbe: olyan színészek, mint Fullajtár Andrea, Bíró Kriszta, Gryllus Dorka,vagy Simon Kornél kötelező olvasmányokat olvastak fel online, majd tették közzé az anyagokat YouTube-on, hogy ezzel segítsék a magyartanárok munkáját, valamint a digitális oktatást.
Megbízható forrás
A fogyasztási trendek az elmúlt tíz évben egyértelműen eltolódtak a különböző streaming szolgáltatások irányába. Mégis, a koronavírus most helyzetbe hozta azokat a játékosokat is, akiket az eddig kirajzolódó tendenciák lassan talán kiírtak volna a médiatörténelemből: az esti-éjszakai műsorok nagyágyúi, mint The Daily Show, vagy a The Ellen Show átköltöztek saját nappalijukba, és a YouTube csatornájukon közzétett anyagokkal igyekeztek hiteles tájékoztatást nyújtani a nagyérdeműnek, hiszen tudjuk: krízishelyzetben az információátadás szerepe fontosabb, mint valaha.
Magával ragadó tartalom
A hitelesség mellett a ma embere igényli a szórakoztató tartalmakat is, sőt, a legjobb, ha a tartalomgyártó ötvözi e két tulajdonságot. A szaknyelvben ezt infotainmentnek nevezik.
Ehhez jön hozzá még az a tény is, hogy a Covid mindennapi borzalmaiból az ember igyekezett pozitív, vicces tartalmak felé fordulni, egészen egyszerűen azért, hogy megőrizzük ép eszünket, ne adj’ Isten a körülmények ellenére jólérezzük magunkat.
A trendkutatás szerint tavaly gyakran fogyasztottunk olyan típusú tartalmakat is, amelyek nyugtató hatásúak, többek között megszaporodtak az úgynevezett ASMR tartalmak. A mozaikszó az autonomous sensory meridian response angol kifejezésből származik, ami „önkéntelen idegi-érzéki válasz”-ként fordítható le. A videókban hallható érthetetlen, suttogó hangokra, lágy beszédre vagy épp a teljes csendre a testünk bizsergő érzéssel reagál, ami a tarkónk felől indul, majd felfelé halad nyakunkon át egészen a gerincünkig. Ez a kisebb eufória hozzájárulhat a relaxációkhoz. Az előbb felsorolt alaphangokhoz aztán olyan plusz ingerek érkeznek, mint a mikrofon kaparászása, vagy a kamera simogatása, ami olyan tévérzetet kelt, mintha a mi arcunkat simogatná a tartalomgyártó.
Mivel ezügyben még nem születtek kiterjedt kutatások, a szakemberek csupán találgatni tudnak azt illetően, vajon hogyan képesek ezek a tartalmak csökkenteni a depressziót, vagy elűzni a stresszt.
Túllépünk az audiovizualitáson?
A jövő videós tartalmai viszont nem érik be a fentebb olvasható karcoló, suttogó hangokkal, vagy kamerasimogatással. A trendkutatás szerint már napjainkban is elkezdődött a multiszenzoros eszközök használata. Ezalatt azt értik, hogy ezentúl már nem csak szemünket és fülünket érik ingerek a videós tartalmak fogyasztása során, hanem egyéb szenzoros érzetek is hozzásegítenek majd minket a tökéletes befogadói élmény eléréséhez, mint például a tapintás, vagy szagérzékelés.
Elmondható tehát, hogy az aktív közösség létrehozása, a hitelesség, szórakoztatás, lenyugtatás, valamint az új ingerek a legfontosabb sorvezetők az audiovizuális tartalmak népszerűségi versenyében. Az biztos, hogy a tartalomgyártók nem kevés kihívással néznek szembe az elkövetkezendőkben.
Borítókép forrása: Shutterstock/PuzzlePix