Múlt hónapban Montana kormányzója, Greg Gianforte aláírta azt a törvényt, amely illegálissá teszi a helyi lakosok számára a TikTok közösségimédia-applikáció használatát. Ugyan a törvény 2024 januárjában lesz csak jogerős, már most számos akadályba ütközik életbe léptetése: az elmúlt hetekben eddig öt keresetet nyújtottak be ellene a szólásszabadság alkotmányellenes megsértése miatt, de további tiltakozások várhatók az elkövetkezendő fél évben. Mégis mi történne, ha eltűnne a TikTok?
A pekingi ByteDance vállalat tulajdonában lévő TikTok közösségimédia-platform 2018 augusztusától kezdte meg hódító körútját az Egyesült Államokban: két hónappal később már ez lett a legtöbbször letöltött alkalmazás az USA-ban, ma közel 150 millió amerikai használja. (Ezzel egyébként jócskán leelőzve az amerikai illetőségű Facebookot, Instagramot, Snapchatet és YouTube-ot.)
A TikTok azóta a tartalomgyártók feneketlen platformjává változott, s az említett felületekkel ellentétben jóval könnyebb a felemelkedés: az #FYP algoritmus látszólag véletlenszerű hírnevet garantálhat az addig ismeretlen felhasználóknak. Charli D’Amelio (aki jelenleg a legnagyobb követőszámmal rendelkező felhasználó az USA-ban) például úgy tett szert tízezer követőre néhány óra alatt, hogy közzétett egy videóduettet, amelyben a @movewithjoy-jal táncol, de nem ő az egyetlen, aki egy random videóval fut be a közösségimédia-platformon.
A hatóságok azonban megkérdőjelezik, hogyan is „kezeli” a felhasználók adatait a platform: már a Trump-kormány is foglalkozott a TikTok betiltásával 2020-ban, most pedig a Biden adminisztráció alatt is felmerült a gyanú, miszerint a kínai kormány adatgyűjtésre használhatja fel az amerikai adatokat. Aggodalomra ad okot, hogy nemrég kongresszusi meghallgatásra idézték be Shou Zi Chew-t (a TikTok vezérigazgatója – a szerk.), aki ugyan kiemelte, hogy a ByteDance nem Kína, vagy bármely más ország ügynöke, de nagyon úgy fest, a törvényhozókat nem hatotta meg a kijelentése.
A meghallgatás óta többekben felmerült a kérdés: vajon mi történne, ha egyik pillanatról a másikra megszűnne a TikTok? A Vogue és az NBC szakértőire támaszkodva mi is utánanéztünk a problémának.
TikTok nélkül a világ
„Azt hiszem, a közvélemény erősen hallatná a hangját, ha valóban betiltanák az applikáció használatát” – véli Chris Stokel-Walker újságíró, a TikTok Boom: China’s Dynamite App and the Superpower Race for Social Media (nyers fordításban a TikTok Robbanás: Kína »dinamit« applikációja és a közösségi médiáért folytatott verseny szuperereje) című könyv írója.
Stokel-Walker szerint ugyan nem minden felhasználó vonulna utcára az app betiltása esetén, de ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy sokaknak szoros a kapcsolata a platformmal (magyarul a megélhetésük függ tőle vagy azért, mert az azt működtető vállalatnál dolgoznak vagy a tartalomgyártói munkájuk kötődik hozzá) erőteljes ellenállásra lehet számítani. Ez nemcsak tüntetésekben, hanem jogi ellenlépésekben is érzékelhető lesz.
Érdekesség, hogy ugyan Montanában már megszületett a betiltásra szolgáló rendelet, egyelőre nem tudni arról, hogyan szeretnék azt kivitelezni a hatóságok a gyakorlatban. Az NBC szakértői szerint a kormány számára az lenne a legegyszerűbb, ha tilalmat vezetnének be a TikTok letöltésével kapcsolatban, így az alkalmazás idővel elveszítené funkcióját és erejét.
„Ha életbe lépne a tiltás, biztosan nem lenne több szoftverfrissítés és fejlesztés, így idővel egyre nehezebben tudnánk használni az applikációt” – véli Darrel M. West, a Brookings Institution Center for Technológy Innovation vezető munkatársa. A másik lehetőség, hogy kriminalizálják a TikTokot, azaz annak használata pénzbírságot vonna maga után. (Ezt egyébként már más, mostanra betiltott szoftverekkel is megtették, amelyeket nemzetbiztonsági fenyegetésként jelöltek meg.)
Stokel-Walker szerint viszont az a legnagyobb probléma, hogy egyelőre nem kaptak kézzel fogható bizonyítékot az összeesküvés-elméletre nézve. „Számomra az összes, nagy tech-vállalat adatgyűjtési gyakorlata problémásnak tűnik. Túl jól ismernek minket és függővé tesznek. Számomra tehát nem a kínai kapcsolat a gond, hanem az a tény, hogy valahogy alvajárva átadtuk a személyes adatainkat ezeknek a platformoknak, amik akár Kínából származnak, akár nem, de hatással vannak az életünkre” – foglalta össze a problémát az újságíró.
Érdekesség, hogy nem az Egyesült Államok az első, amely félelmeit fejezte ki a TikTok adatgyűjtési metódusával kapcsolatban: Indiában például már 2020-ban betiltották a platform használatát. (Az országban egyébként úgy történt ennek a kivitelezése, hogy a tiltás után az indiai távközlési minisztérium felszólította az internet- és vezeték nélküli szolgáltatókat, hogy blokkolják a TikTokot.)
Ugyan Amerikában korábban nem volt példa arra, hogy általános tilalmat adjanak ki egy alkalmazásra, területi és intézményi szinten élnek már bizonyos korlátozások egy-egy közösségimédia-platform esetében. Számos állami egyetem korlátozza például a közösségi média alkalmazásokhoz való hozzáférést az iskolai eszközökről és egyetemi Wi-Fi hálózatról, de a kormányközeli dolgozók sem jártak jobban, hiszen nekik egyenesen megtiltották, hogy a kormány által kibocsátott eszközökre letöltsék az alkalmazást.
Az eddigiek fényében tehát mindenképp érdekesnek ígérkezik a folytatás, hiszen úgy fest, első ízben eldőlni látszik, vajon melyiknek van nagyobb hatalma: a tényleges törvényhozásnak vagy egy közösségimédia-platformnak, s az azt éltető felhasználóknak.
