Történelemtanulmányainkból tudjuk, hogy a tudományok és a technológia világának híres emberei majdnem mindig férfiak voltak. Azonban ha az össznépesség fele nőkből áll, akkor ezeken a területeken is kellett, hogy legyenek női úttörők. Voltak is, így ma három kiemelkedő női tudóst hoztunk nektek.
Ada Lovelace – az első programozó
Neve elsősorban az irodalom szerelmeseinek csenghet ismerősen, hiszen Ada Lovelace apja az angol romantikus költő, George Byron volt. Az 1815-ben született Adát édesanyja nevelte fel, aki nagy figyelmet fordított a kislány taníttatására, különösképp a matematikára és a természettudományokra.
Felnőve számos tudós és értelmiségi tartozott az ismeretségi körébe, úgy mint Michael Faraday, Charles Dickens, és Charles Babbage is. Utóbbié volt a programozható mechanikai számítógép ötlete, Ada pedig lefordította az erről szóló olasz írást, sőt, saját gondolataival egészítette ki azt. Bár sokan kételkednek benne, és úgy gondolják, hogy az érdem Babbage-é, de ha források helyesek, akkor ő írta a világ legelső számítógépes programját.
1980-ban programnyelvet neveztek el róla.
Mary Kenneth Keller – a nővér, aki kódolt
Az Amerikai Egyesült Államok első női közül az egyik, aki számítógépes doktori fokozatot kapott, egy római katolikus nővér volt. Mary Kenneth Keller 1913-ban született Ohioban, és húszas éve végén tette le a nővéri esküt.
A chicagói DePaul Egyetemen szerzett alap- és mesterdiplomát matematikából 1943-ban illetve 53-ban, öt évvel később pedig az Országos Tudományos Alapítványnál, illetve az akkoriban csak férfiak számára látogatható Dartmouth Főiskolán kezdett el dolgozni. A BASIC nevű, általános célú programozási nyelv fejlesztésén munkálkodott, később pedig a katolikus, női Clarke Egyetemen létrehozta a számítástechnikai részleget, melyet aztán húsz éven keresztül vezetett és igazgatott.
Kenneth nővér aktívan támogatta a nők részvételét a számítástechnikában és a számítógépek használatát az oktatásban. Tiszteletére az iskola megalapította a Mary Kenneth Keller Számítástechnikai Ösztöndíjat.
Katherine Johnson – az űrutazás segítője
A tavaly elhunyt matematikusnő már tízéves korában gimnazista volt, 18 évesen pedig matematika és francia diplomával távozott Nyugat-Virginia Állami Egyeteméről.
1953-ban felvételt nyert a a NASA elődjének számító NACA-ba (Nemzeti Repülésügyi Tanácsadó Testület), ahol ő és afroamerikai kolléganői elkülönítve kellett, hogy dolgozzanak a többi férfitől. 5 évvel később a NACA-ból NASA lett, a szegregáció megszűnt, Katherine pedig az Űrügyi Munkacsoport munkatársa lett.
1961. május 5-én Alan Shephard első amerikaiként kijutott a világűrbe, Freedom 7 nevű űrhajójának röppályáját pedig nem más számolta ki, mint Katherine Johnson. Munkájának később a Holdat megcélzó misszióban, az Apollo 11-ben is nagy szerepe volt.
Obama elnök 2015-ben Elnöki Szabadság-érdemrenddel tüntette ki.
Róla és kolléganőiről A számolás joga címmel 2016-ban film készült.
Borítókép forrása: YouTube