Mi történik, ha a mesterséges intelligencia megtanul egy szót – de annak jelentése időközben sötét fordulatot vesz? A „clanker” esete rávilágít arra, milyen gyorsan válhat egy ártatlan kifejezésből kirekesztő eszköz, ha az AI nincs felkészítve a nyelvi változások veszélyeire.
A mesterséges intelligencia fejlődése nemcsak lehetőségeket, hanem újfajta kockázatokat is hoz. A legújabb példa erre a „clanker” kifejezés, amely az online térben – főként sci-fi rajongói közösségekből – indult ártalmatlan jelzőként, mára viszont egyes csoportokban szitokszóként használják, kirekesztő és bántó tartalommal.
A jelenség azért különösen aggasztó, mert AI-modellek (például chatbotok és szöveggenerátorok) is „megtanulhatják” az ilyen kifejezéseket, majd öntudatlanul továbbterjeszthetik őket.
Honnan jön a „clanker” szó?
A „clanker” eredetileg a Star Wars: The Clone Wars rajzfilmsorozatból származik, ahol a klónkatonák gúnyolták így a droidokat. Évekig ártatlan sci-fi zsargonként keringett a rajongói fórumokon és mémoldalakon.
Az utóbbi években azonban a szó átkerült bizonyos szélsőséges online közösségekbe, ahol robotokra, AI-fejlesztőkre vagy akár fogyatékkal élő emberekre utalva használták lekezelő, sértő módon.

Amikor az AI rossz szót tanul
Az AI-modellek működésének egyik alapja, hogy hatalmas mennyiségű internetes szövegből tanulnak. Ha ezek között toxikus, kirekesztő nyelv is van, az AI – külön ellenőrzés nélkül – könnyen átveheti ezeket a mintákat.
Szakértők szerint ez kettős veszélyt jelent:
1. Az AI normalizálhatja a bántó kifejezések használatát.
2. Az ilyen szavak terjedése új, mesterségesen erősített online gyűlöletcsoportokat hozhat létre.
Miért fontos a nyelvi biztonság az AI-ban?
A nyelv formálja a gondolkodást – ez igaz az emberekre és igaz az AI által generált tartalmakra is. Egy látszólag ártatlan szó is átfordulhat fegyverré, ha egy közösség kirekesztő jelentést kapcsol hozzá.
AI-biztonsági kutatók ezért hangsúlyozzák: az adatforrások szűrése és a káros nyelvi minták azonosítása létfontosságú lépés a jövőben, hogy az AI ne váljon a gyűlöletbeszéd akaratlan terjesztőjévé.
Mit tehetünk?
• Tudatos adatkuráció: az AI-t tanító adathalmazok szigorú szűrése.
• Nyelvfelügyeleti rendszerek: a bántó vagy újonnan kialakuló kifejezések gyors felismerése.
• Felhasználói oktatás: hogy az emberek felismerjék és kerüljék az újonnan terjedő szitokszavakat.
„Az AI nem tudja, hogy egy szó sértő – amíg mi nem mondjuk meg neki. Ezért a felelősség a fejlesztőké és a társadalomé.” – nyilatkozta egy nyelvész és etikai szakértő.
A „clanker” esete emlékeztet rá, hogy az AI-hoz kapcsolódó nyelvi kockázatok nem csupán technológiai, hanem társadalmi problémák is. A jövő AI-ja biztonságosabb lehet, de csak akkor, ha a fejlesztők, a kutatók és a felhasználók közösen dolgoznak a nyelvi tisztaság és a kirekesztés elleni védelem érdekében.
Forrás: Huffpost / Képek: Midjourney