Sajnos egy betegség bárkit könnyen ledönthet, ami sokszor azt jelenti, hogy rövidebb vagy hosszabb időre az ember keresőképtelenné válik. Ilyen esetekben jöhet számításba megoldásként a táppénz, amelynek igénybevétele természetesen szabályokhoz és feltételekhez kötött.
De mit tehet egy munkaadó, ha úgy érzi, hogy egy munkavállalója jogtalanul van táppénzen? Írásunkban kifejtjük, hogy hogyan és milyen lépéseket tehetünk a visszaélés felülvizsgálata érdekében.
Táppénzcsalás: melyek a gyanús jelek?
Ha még nincs tervben cégalapítás vagy egyéni vállalkozás indítása, nagy valószínűséggel alkalmazottként dolgozunk. Ilyen esetekben orvosi elbírálás alapján lehetünk keresőképesek és keresőképtelenek. Utóbbi esetben jogosultak vagyunk betegszabadság és táppénz igénybevételére.
Sajnos a keresőképtelenséggel való visszaélés gyakori jelenség, melyre több gyanús jel is utalhat. Ilyen például az, ha a munkavállaló viszonylag sűrűn rövid időre, indokolatlanul hamar, vagy gyanúsan hosszú időre megy táppénzre. Ilyen esetekben a munkaadónak joga van felülvizsgálatot kezdeményeznie, ami fényt deríthet a csalásra.
Hogyan indítható el a visszaéléssel kapcsolatos felülvizsgálat?
Táppénzzel való visszaélés gyanúja esetén a felülvizsgálat folyamata viszonylag egyszerűen elindítható. A kezdeményezéséhez a munkáltatónak a fővárosi vagy megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalához kell benyújtania egy kérelmet.
Ennek tartalmaznia kell az adott munkavállaló személyes adatait, a betegszabadság kezdő időpontját, a munkáltató adatait és elérhetőségeit, valamint azt, hogy a munkaadó miért tartja indokoltnak a felülvizsgálatot. Amennyiben a kormányhivatal engedélyezi a folyamatot, abban az esetben a keresőképtelenség ténye egy szakértő főorvos segítségével kerül ellenőrzésre egy 15.800 Ft eljárási díj megfizetése után.
Mi történik, ha a munkavállaló nem keresőképtelen?
Annak, ha a szakorvos megállapítja a táppénzzel való visszaélés tényét, több jogi következménye is lehet. A munkaviszony megszűnése mellett együtt járhat a jogosulatlanul felvett támogatás visszafizetésével, valamint a szociális vagy más jóléti juttatással való visszaélés bűncselekményének is minősülhet.
Abban az esetben, ha a beteg hátráltatja a vizsgálatot, az ellenőrző orvos javasolhatja a táppénzfolyósítás megszüntetését. Hátráltatásnak minősülhet az, ha a munkavállaló például nem közli a tartózkodási címét a szakorvossal, de akár az is, ha nem tartja be az orvosi utasításokat, vagy szándékosan késlelteti a gyógyulás folyamatát.
A vizsgálat eredményei után nyolc napon belül a táppénzen lévő beteg és munkáltatója is kérhet újabb orvosi felülvizsgálatot. Ebben az esetben a munkát az elfogulatlanság és a hibalehetőségek kiszűrése érdekében egy másik kormányhivatal és egy másik szakorvos fogja elvégezni.