A célkitűzés kapcsán sokan azt gondolják, hogy ha tisztán látják céljaikat, az már fél siker. Csakhogy ez önmagában még nem garancia a megvalósításra, és rengeteg a hibalehetőség.
Sőt, valójában egész sok hibát véthetünk célkitűzéseink meghatározásakor, ami aztán frusztrációhoz, és valószínűleg feladáshoz vezet. Ezért sokat segíthet, ha megismerjük a leggyakoribb buktatókat, melynek köszönhetően kevésbé lesz stresszes a folyamat. Nem arról van szó, hogy hirtelen könnyebben elérhetjük, amit szeretnénk, de legalább nem pakolunk feleslegesen plusz terhet magunkra.
Hibák, amiket elkövetünk célkitűzésnél
Kételkedünk céljaink megvalósításában
Seth Hall, életvezetési coach szerint az első és leggyakoribb hiba, amit elkövethetünk a célkitűzés során, hogy kételkedünk a megvalósításukban. Ahogy fogalmaz, ha nem hiszünk a képességeinkben, és abban, hogy véghez tudjuk vinni, amit elterveztünk, már azelőtt elbukunk, hogy belekezdenénk. Céljaink elérése türelmet, kitartást és rugalmasságot kíván tőlünk, a kudarcok pedig legtöbbször azért vannak, hogy jobb irányba tereljenek minket. Figyeljünk tehát a leckékre, és sose adjuk fel!
Csak januárban tűzünk ki új célokat
Nelson Tressel, az IGotSmarter célkitűző app feltalálója szerint világszinten a kudarcok több mint kilencven százaléka annak köszönhető, hogy az emberek évente egyszer (többnyire január elsején) tűznek ki új célokat maguknak. Ahelyett, hogy évente csak egyszer keresnénk új kihívásokat, vezessünk róluk listát hónapról hónapra, és szükség szerint módosítsuk azokat, hogy alkalmazkodjanak életünk változásaihoz és egyéb körülményekhez.
Halogatunk
A halogatás szintén a célmeghatározás buktatója, különösen, ha évente csupán egyszer tesszük ezt meg. „Ahogy telnek a hónapok, egyre engedékenyebbek leszünk magunkkal, és olyan hamis biztonságérzetet kreálunk, hogy mindig lesz elég időnk céljaink eléréséhez – mindeközben elpazaroljuk az év nagy részét, majd kétségbeesetten igyekszünk pótolni az elvesztegetett időt, ahogy közeledik a december” – mondja Tressler. Ha egész évben szem előtt tartjuk a céljainkat, kevésbé valószínű, hogy a halogatás csapdájába esünk. A célok változhatnak, változnak és fejlődnek, így ha mondjuk az év felénél azon kapjuk magunkat, hogy változtatni szeretnénk rajtuk, az teljesen rendben van. De megvárni a január elsejét a legnagyobb hiba a coach szerint.
Túl sokat akarunk egyszerre
Mona Lisa Ondevilla karriertanácsadó szerint ha rövid időn belül szeretnénk kimagasló sikereket elérni, az a legtöbb esetben egyenes út a kudarc felé. Ehelyett tűzzünk ki egy célt, amely ugyan megizzaszt, de közben mégis elérhetőnek érezzük. Gondoljunk úgy a célkitűzésre, mintha almákat dobálnánk egy kosárba – ha túl messze van, akkor nem igazán próbálkozunk, hiszen tudjuk, hogy úgysem sikerül. Ha pedig túl közel van, az nem izgalmas. Találjunk tehát olyan célt, amely inspirál és elérhető közelségű.
Irreális elvárásaink vannak
Alexa Darrow coach szerint csábító a gondolat, hogy célkitűzéseink néhány héten belül valósággá váljanak, ám a dolog nem ennyire egyszerű. Ő azt tanácsolja, ha például naponta szeretnénk meditálni tíz percet, akkor érdemes kicsiben kezdeni, és eleinte csak egy héten egyszer, majd minden második nap, és csak ezt követően próbálkozzunk meg vele naponta. Lebontani egy nagyobb célt kisebbekre azért is fontos, mert így a siker is könnyebben jön, amitől könnyebben megőrizhetjük motivációnkat. Magyarán mindig csak a következő lépésre koncentráljunk.
Elzárkózunk a kompromisszumoktól
Noha az az ideális, ha a lehető legkoncentráltabban és elkötelezettebben haladunk céljaink felé, nem biztos, hogy mindenki számára egészséges az, ha szigorú szabályokat állít fel saját magával szemben, amiktől aztán eltérni sem lehet. Allison Chawla klinikai pszichoterapeuta szerint ettől jellemzően csak frusztráltak leszünk, és könnyebben feladjuk az álmainkat.
A kutatások azt mutatják, hogy átlagosan 18-254 napba telik egy új szokás kialakítása, és 66 nap szükséges ahhoz, hogy ez a szokás automatikus viselkedéssé váljon. Akkor mégis miért vagyunk olyan kemények önmagunkkal szemben, valahányszor hibázunk? A hibák, a botlások és a kudarc mind-mind az utunk részei, de ha az önsanyargatás helyett megbocsátunk magunknak, akkor könnyebben vesszük majd az akadályokat.
Csak azért szeretnénk megvalósítani valamit, mert éppen az a trendi
Sokan beleesnek abba a hibába, hogy kipróbálnak egy új diétát, edzéstervet, esetleg meditációs formát, mert akkor éppen mindenki ezt csinálja. Chawla szerint azonban csak mert egy célkitűzés trendinek számít, nem biztos, hogy mi is megtaláljuk benne a számításainkat. Sokkal fontosabb, hogy az igényeinknek megfelelő célokat találjunk, amiken aztán persze változtathatunk is, ha a helyzet úgy kívánja. Míg Kyle Elliott, életvezetési és karriertanácsadó szerint az is nagyon fontos, hogy időről időre vessünk egy pillantást a teljes képre, azaz az életcélunkra is. „Az egyik legnagyobb hiba, amit az emberek elkövetnek céljaik kitűzése során, hogy azok nincsenek összhangban hosszú távú elképzeléseikkel” – mondja Elliott. Ezért mielőtt belekezdünk valamibe, lépjünk egyet hátra, és kérdezzük meg magunktól, mi is a célunk ezzel.
Nincs elszámolási tervünk
Ha vannak céljaink, akkor meg kell találnunk a módját annak is, hogy felelősséget vállaljunk azok eléréséért. Ez azt jelenti, hogy elszámolási tervet kell készítenünk, miután megszületett a tervünk – mondja Elliott. Ehhez célszerű segítséget kérnünk akár egy kollégától, egy mentortól vagy egy coachtól, aki kívülről szemléli az eseményeket, és értékes tanácsokkal láthat el utunk során.
Borítókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix
