Nemcsak a testedet, az agyadat is edzeni kell és ehhez nem kellenek bonyolult módszerek. Elképesztő, de a hétköznapi szellemi tevékenységek akár évekkel is kitolhatják az Alzheimer-kór megjelenését.
Az egészség megőrzése kapcsán hajlamosak vagyunk elsősorban a testünkre gondolni, pedig legalább ennyire fontos az agyunk karbantartása is. Egy friss kutatás most újra megerősíti: az agy egészsége és az Alzheimer-kór kockázata érdekében azok az egyszerű, mindennapi tevékenységek, amelyek szellemileg aktívan tartanak minket, hosszú távon komoly hatással lehetnek.
Mentális edzés
Egy nemrég megjelent tanulmány szerint azoknál, akik életük során rendszeresen végeztek úgynevezett intellektuálisan stimuláló tevékenységeket, alacsonyabb volt az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata, és lassabban hanyatlottak a kognitív képességeik. A kutatás közel kétezer, átlagosan 80 éves résztvevőt vizsgált, akik a vizsgálat kezdetekor nem szenvedtek demenciában. Az eredmények különösen figyelemre méltóak: azoknál, akik életük során a legtöbbet tanultak és fejlesztették magukat, az Alzheimer-kór átlagosan öt évvel később jelent meg, az enyhe kognitív zavar pedig hét évvel később, mint azoknál, akik a legkevésbé voltak szellemileg aktívak.
Agyvédelem
A kutatók három életszakaszra bontva vizsgálták a mentális aktivitás hatását. Gyermekkorban például azt, milyen gyakran olvastak fel a résztvevőknek, voltak-e otthon könyvek, újságok vagy atlaszok, illetve tanultak-e idegen nyelvet hosszabb ideig. Középkorban olyan tényezőket vettek figyelembe, mint a magazin-előfizetések, szótárak, könyvtári tagság, valamint a múzeum- és könyvtárlátogatások gyakorisága. Idősebb korban pedig az olvasásra, írásra és különböző játékokra fordított időt mérték.
Okos szokások
Az eredmények egyértelmű trendet mutattak, hogy azok, akik a legmagasabb szintű élethosszig tartó kognitív gazdagodással rendelkeztek, 38 százalékkal kisebb eséllyel betegedtek meg Alzheimer-kórban, és 36 százalékkal kisebb eséllyel alakult ki náluk enyhe kognitív zavar, mint a legkevésbé aktív csoportnál. Ráadásul náluk a betegség is később jelentkezett: átlagosan 94 éves korban, szemben a kevésbé aktívaknál mért 88 évvel.
A kutatás vezetője, Andrea Zammit szerint az eredmények azt mutatják, hogy az agy egészségét nem egy-egy életszakasz határozza meg, hanem az egész életen át tartó szellemi aktivitás. Minél több olyan környezet és tevékenység vesz körül minket, amely gondolkodásra ösztönöz, annál nagyobb eséllyel őrizhetjük meg kognitív képességeinket időskorban is. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a kutatás nem bizonyít közvetlen ok-okozati összefüggést. A résztvevők visszaemlékezéseire épült, így előfordulhat, hogy nem minden részletre emlékeztek pontosan, és az eredmények csupán erős összefüggést mutatnak, nem pedig egyértelmű bizonyítékot.
Hosszabb éles elme
Mégis, az üzenet egyértelmű és biztató: az olvasás, az írás, a tanulás vagy akár egy új nyelv elsajátítása nemcsak szórakoztató vagy hasznos időtöltés, hanem hosszú távon az egyik legjobb befektetés az agyunk egészségébe, és az Alzheimer-kór elkerülése ellen. A szakértők szerint pedig a jövőben a közösségi és oktatási programok, például a könyvtárakhoz vagy tanulási lehetőségekhez való szélesebb hozzáférés, kulcsszerepet játszhatnak a demencia előfordulásának csökkentésében.