Az év tizedik hónapját a nőket érintő rákos megbetegedések egyik leggyakoribbjára, a mellrákra való figyelemfelkeltésnek szentelik világszerte. Miért fontos ez és hogyan előzhetjük meg a diagnózist?
A rák az egyik legrettegettebb betegség, melynek számos alfaja van, a nőket leggyakrabban a mell-, a petefészek- és a méhnyakrák érinti. Előbbi hazánkban minden tizedik nőt érint, és szomorú statisztika, hogy a női halálokok között a második helyen áll. Ezért rendkívül fontos az időben való felismerés, a betegség még a daganatos áttéteinek kialakulása előtti felfedezése és a korai gyógyítás elkezdése.
A kockázatcsökkentés a legfontosabb
Elcsépelt mondás, de ebben az esetben is igaz, hogy jobb félni, mint megijedni. A mellrák, mint a daganatos betegségek diagnózisa, szabályozatlan sejtszaporulatot takar, mely legtöbbször a mell mirigyszövetéből, vagy a tejutak falain található hámszövetből fejlődik ki. A mutáció oka belső és külső tényezőkre is visszavezethető, melyek között ott van a genetika és a hajlam, valamint a fizikai hatások, kémiai anyagok, függőségek, de még a lelki egészség is kihathat a rák kialakulására.
Noha sok esetben fájdalom- és tünetmentes is tud lenni, leggyakoribb jele a mellben kitapintható csomó. Ezt a rendszeres önvizsgálattal az ember saját maga is ki tudja szűrni, a vizsgálatot pedig érdemes két menstruáció között elvégezni, amikor a mellek kevésbé érzékenyek. További, a betegségre utaló tünetek még a mell vagy egy részének duzzanata, bőrirritáció, a bőr megvastagodása, a narancshéj-tünet, vagyis amikor a mell bőre narancshéjra utaló gödröcskéket mutat, a mellbimbó fájdalma és befelé fordulása, váladékozása, és a hónaljban kitapintható csomó. Persze ez a felsorolás nem azt jelenti, hogy egyből a legrosszabbra kell gondolni, mert akár egy jóindulatú ciszta is okozhat panaszokat. Azonban ilyen tünetek esetén minél előbb érdemes szakorvoshoz fordulni, hiszen a megelőzés mindig jobb, mint az utólagos kezelés.
Az, hogy milyen gyakran menjünk szűrővizsgálatra, a korunktól is függ. Emlővizsgálatot otthon már húszéves kortól kezdve ajánlott havonta tartani, szakorvos pedig legalább háromévente lásson minket ilyen ügyből kifolyólag. Ennek a gyakorisága negyven év fölött aztán egy évre csökken. A szakmai ajánlás szerint mammográfiára háromévente látogassunk el, amint betöltöttük a harmadik X-et, és ez a kor előrehaladtával kétévente lesz majd ajánlatos.
Hajlam vagy külső tényezők?
Azt már tudjuk, hogy a mellrák nagyobb eséllyel alakul ki a negyvenöt-ötven feletti korosztályban a menopauza miatt, de nemcsak ezt kell figyelembe venni. Nem véletlenül kérdezik meg a szűrővizsgálatokon, hogy volt-e a családban mellrákkal küzdő egyén, ugyanis a BRCA1 és BRCA2 nevezetű gének jelenléte növeli a kockázatot. Kutatások szerint a hormonoknak való hosszabb idejű kitettség, vagyis a korai menstruáció és a későn bekövetkező menopauza együttesen negatívan befolyásolhatja a mellrák kialakulását, de ne ijedjünk meg, nem tartozik az elsődleges faktorok közé. Az viszont többet nyom a latban, ha volt már előzőleg sugárkezelésünk valamilyen betegségből kifolyólag. Vannak azonban olyan tényezők is, amiket befolyásolni tudunk – ilyen a fizikai aktivitás, az egészséges testsúly megtartása, és a túlzott alkoholfogyasztás mellőzése is csökkenti a kockázatot.
Azonban a betegséget sok tévhit is övezi, mint például az, hogy kizárólag a negyven éves kor feletti nőket érinti ez a kór, hiszen fiatalabb hölgyeket és férfiakat is diagnosztizáltak már mellrákkal. Az is tévhit, hogy a gyakran hordott melltartó miatt is kialakulhat daganatos betegség, és hogy a kisebb keblekkel rendelkező nők kevésbé veszélyeztetettek.
Miért folyik a csapból is?
A legelső találkozásom a témával középiskolás koromban történt, amikor az AVON rendelésem mellé egy kis, rózsaszín kövekkel kirakott, masni alakú nyakláncot kaptam. Ezt azért írom le, mert sokkal jobban megmaradt bennem az ügy fontossága, mint a tankönyvi beszámolók, és pontosan ezért örülök annak, hogy „a csapból is ez folyik” ilyenkor. Rengetegen elodázzák a szűrővizsgálatokat, pedig segítségükkel nagyon sok helyzet menthető lenne. Persze nem állítom, hogy más betegség kevésbé lenne fontos, sőt! Viszont becsülendő, amikor hírességek, influenszerek és más, sok követővel rendelkező tartalomgyártók arra használják a közösségi felületeiket és ismertségüket, hogy ilyen fontos ügyekre hívják fel a figyelmet. Christina Applegate, Kylie Minogue, Cynthia Nixon, Sheryl Crow, Angelina Jolie, hazánkban pedig többek között Bajkó Barbara (Élet Dió után), Turóczi Réka és Molnár Viola Anna ad hangot rendszeresen a mellrákkal kapcsolatos megelőzés fontosságának.
Természetesen nemcsak októberben kellene erre figyelni, de ha máskor nem, legalább most, évente egyszer menjünk el szűrésre.