A Parkinson-kór világnapja is ma van. Szó lesz a betegségről és tévhitekről.
Amiért április 11-én tartjuk a magyar költészet napját József Attila születésnapja tiszteletére, úgy a Parkinson-kór világnapját a betegséget elsőként leíró James Parkinson (1755. április 11.) születésnapján ünneplik.
Dióhéjban a Parkinson-kórról
A Parkinson-kór megjelenése visszavezethető genetikai tényezőkön kívül környezeti hatásokra is. sőt, ezek együttes hatásának eredményére alakul ki. A főleg mozgászavart okozó idegrendszeri betegség folyamatosan pusztítja a dopamint termelő sejteket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy míg az egészséges ember mozgása zökkenőmentesen történik, addig a Parkinsonos beteg idegsejtek által közvetített üzenetek nem jutnak el egyből a megfelelő izmokba, így a mozgásukban ez megmutatkozik.
A számok azt mutatják, hogy a férfiak esetében gyakrabban jelentkezik és az előfordulási rátája az életkorral növekszik.
Ami bizonyos, hogy jelenleg még gyógyíthatatlan betegségről van szó, ám a jó hír az, hogy megfelelő kezelés mellett akár tünetmentessé tehető. Mindez függ attól, hogy a tünetek észlelése és a terápia megkezdése között mennyi idő telik el. Az idő tehát kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy a beteg élete az egészséges emberek életéhez leginkább hasonlítson. Előrehaladott állapotban már több olyan panasszal kell számolni, amely befolyásolja az életminőséget. Megjelenhet az egyensúlyprobléma, amely következtében esésekből származó sérülésekkel kell számolni, de csökkenhet a kommunikációs képesség és igény is, valamint felléphet a memóriazavar, a depresszió.
Európai szinten évente körülbelül 20 új megbetegedéssel találkoznak, azonban világszerte 6,3 millió ember érintett a kórral.