Február 11-én ünnepeljük a nők és lányok a tudományban világnapját, aminek a célja a nemek közötti egyenlőség elősegítése a tudományok és a technológia területén.
A nők és lányok a tudományban világnapját az ENSZ fogadta el azzal a céllal, hogy előre mozdítsa a teljes és egyenlő hozzáférést és részvételt a tudományokban. A nők még mindig csak a kutatók 33,3 százalékát teszik ki világszerte, a munkájuk pedig ritkán kapja meg a megérdemelt elismerést. A tudományos Nobel-díjak kevesebb mint 4 százalékát ítélték oda valaha is nőknek, Európában a vezető kutatói pozíciók mindössze 11 százalékát töltik be.
Nézzünk néhány nőt, akiket érdemes ismerni a tudományos munkásságuk alapján.
Rosalind Franklin
1950-ben a kutatásai során felfedezte, hogy a DNS-nek két formája létezik, és hároméves ösztöndíjat kapott a londoni King’s College-ban további vizsgálatok elvégzésére. Itt megállapította a DNS-szálak alapvető méreteit és a valószínűsíthető spirális szerkezetet. Azt is észrevette, hogy ha a DNS-t nagy mennyiségű nedvességnek teszik ki, a szerkezete megváltozik.
1953-ban a kollégája, Maurice Wilkins megmutatta James Watsonnak és Francis Cricknek a Rosalindtól kapott röntgenfelvételeket, amelyek megerősítették a DNS 3D-s szerkezetét.
1958 márciusában, 37 évesen Rosalind többek között petefészekrákban elhunyt. 1962-ben a DNS szerkezetének megfejtéséért James Watson, Francis Crick és Maurice Wilkins megkapta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat. Watson javasolta, hogy Rosalind Wilkinsszel együtt kapjon kémiai Nobel-díjat, de a Nobel-bizottság nem ad posztumusz jelöléseket.
Beatrice Shilling
A nők és lányok a tudományban világnapján muszáj megemlékezni Beatrice Shillingről is, aki megmentette a vadászpilóták életét. 1909-ben, Hampshire-ben született a repülőmérnök és vakmerő motorversenyző, Beatrice ‘Tilly’ Shilling. A társai úgy tartják, hogy segítette a szövetségeseket a második világháború megnyerésében.
Tizennégy évesen vásárolta első motorkerékpárját, később gépészmérnöki alap- és mesterdiplomát szerzett, a nagy sebességű dízelmotorokra specializálódott. 1941 márciusában megoldott egy problémát, amely veszélyeztette a pilóták életét.
1940-ben, a Királyi Légierő pilótái komoly problémát fedeztek fel a Rolls-Royce hajtóművekkel felszerelt vadászrepülőgépekkel kapcsolatban. Tilly egy kis csapatot vezetett, amely egy egyszerű eszközt tervezett ennek a problémának a megoldására – egy sárgaréz gyűszűt egy lyukkal a közepén, amelyet könnyen be lehetett illeszteni a motor karburátorába.
Dorothy Hodgkin
Dorothy Hodgkin felfedezte az inzulin szerkezetét. 1910-ben született négy lány közül a legidősebbként. Egy állami középiskolába járt, ahol csak fiúk tanulhattak kémiát, de küzdött a rendszer ellen, hogy beiratkozhasson.
Végül felvették Oxfordba, ahol 1932-ben diplomát szerzett kémiából. PhD fokozatát 1936-ban Cambridge-ben szerezte meg. Kutatásokat végzett a koleszterin felépítésének feltérképezése és a penicillin szerkezetének vizsgálata céljából, ami elengedhetetlen volt a szintetikus változatának megalkotásához. Az 1950-es évektől kezdve pedig az inzulin szerkezetére összpontosított, megalkotva az inzulinmolekula első modelljét.
1964-ben elnyerte a kémiai Nobel-díjat „a fontos biokémiai anyagok szerkezetének röntgensugaras technikával történő meghatározásáért”. Marie Curie és lánya, Irène Joliot-Curie után ő volt a harmadik nő, aki kémiai Nobel-díjat kapott, és az ötödik, aki tudományos Nobel-díjat kapott.
Karikó Katalin
A nők és lányok a tudományban világnapján nem szabad megfeledkezni Magyarország talán egyik legnagyobb büszkeségéről sem, Karikó Katalinról, aki az elődeihez hasonló elképesztő felfedezéseket tett, és óriási hatással volt a tudományfejlődésére.
1955-ben született Szolnokon, jelenleg pedig az Amerikai Egyesült Államokban élő magyar biokémikus, aki a szintetikus mRNS alapú vakcinák orvosi technológiájának kifejlesztését alapozta meg. A kutatásának köszönhetően gyorsan és hatékonyan tudott fellépni a tudomány a 2020-ban kirobbant Covid-járvány ellen, ami rengeteg életet követelt világszerte.
Karikó Katalin 1973–1978 között a Szegedi Tudományegyetem biológia szakos hallgatója volt, majd 1978–1982 között a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban folytatta PhD-képzését. 1985-ben elküldték a kutatóközpontból, ekkor döntött a külföldre költözés mellett, azóta az Amerikai Egyesült Államokban végez kutatómunkát.
A listát még hosszan lehetne szerencsére folytatni, rengeteg név van, akiket fontos lenne megemlíteni. A teljesség igénye nélkül még néhány nő a tudományos világból a nők és lányok a tudományban világnapján:
- Janet Taylor, aki hajózási navigációhoz tervezett műszereket
- Sophia Louisa Jex-Blake, aki harcolt a nők helyéért az orvostudományban
- Katherine Johnson, a NASA korai űrküldetésein dolgozott
- Cecilia Payne-Gaposchkin, csillagász, aki felfedezte a csillagok összetételét
- Inge Lehmann, aki felfedezte a Föld magjának összetételét
- Barbara McClintock, Nobel-díjat kapott az ugráló gének felfedezéséért
- Ada Lovelace, az első számítógép-programozó
Forrás: NCH Europe, Science Focus, For Women in Science, Wikipédia
Borítókép forrása: Shutterstock / Puzzlepix
