Barion Pixel Miért ne legyenek a gyerekeink „stresszellenállóak”? – Coloré

Miért ne legyenek a gyerekeink „stresszellenállóak”?

2021. 02. 17.

Hogy segíthetjük a gyerekeket, hogy könnyebben átvészeljék ezt az időszakot?

A pandémia és a szigorítások alaposan megviselik az idegeinket. Otthonról intézzük a munkát, a gyerekek iskoláját – már akinek nem kell most bejárnia -, alig találkozunk valakivel, keveset mozgunk: ez mind mind megterhelő számunkra, de a gyerekek számára is. A Psychology Today most összeszedte, hogyan reagálhatnak erre a helyzetre a gyerekek és miért nem kell „stresszellenállónak” lenniük.

A „stresszellenállóság” stabilnak tűnik, de nem véd

Ellenállónak és stabilnak maradni a legnagyobb nyomás ellenére is jól hangzik, és a „csukd be a szemed és essünk túl rajta” mentalitás a mai szülői generáció gyerekkori jótanácsa volt, mint ahogyan az is, hogy szedjük össze magunkat vagy hogy a fájdalom nemesít, ám ezek a szólamok ma már korántsem állják meg a helyüket a mostani generáció esetében, hisz nem csak a gyerekek, a világ is nagyot változott azóta. A mostani diák-generációnak teljesen más dolgokhoz és jelenségekhez kell alkalmazkodniuk, és sokkal több dologra kell figyelniük egyszerre. Ez rendkívül megterhelő egy fejlődő szervezet számára.

Hosszútávú cél

Hogy a stresszkezelést megtanulják a gyerekek, ahhoz hosszú idő szükséges és sok sok türelem és szeretet a szülők részéről. Nem megy ugyanis egyik napról a másikra, hogy egy megváltozott helyzethez alkalmazkodjanak, különösen most, amikor gyakorlatilag teljes egészében hiányzik a szociális hálójuk. Nincsenek barátok, osztálytársak a közelben, akikkel megoszthatnák a kisebb-nagyobb bosszúságaikat, a kamaszok esetében pedig ez elengedhetetlenül fontos a kiegyensúlyozott lelki fejlődésükhöz. Az, hogy magukban jól helyre tudják tenni a gondolataikat és logikusan lássák az összefüggéseket, még épp kialakulóban van.

Hogy segíthet a szülő?

A pszichológusok szerint a szülői minta és támogatás rengeteget segíthet abban, hogy a gyerekek megtanulják kezelni a problémáikat és fejben helyre tudják tenni a történéseket. A szülőnek meg kell próbálnia a gyerek fejével gondolkodni, átérezni a legapróbbnak tűnő problémáit is, kicsit visszamenni a gyerekkorba és emlékezni a saját kétségbeeséseire, gondolataira, problémáira. Nincs „nem létező probléma”, ha a gyerek nehezen veszi azt az akadályt, ami a szülőnek természetes. Meg kell próbálni átérezni, mi megy végbe benne és a saját nyelvén megbeszélni vele a problémákat, aggodalmakat, feladatokat. Ez persze a szülőnek is hihetetlenül nehéz feladat.

Teljesen oké, ha nem érzi okénak magát

De ha a kiskamaszoknak nem kell „stresszellenállóknak” lenni, hogy küzdjenek meg az újkeletű helyzetekkel, mint az otthoni iskola, az egyedüllét vagy az unalom? Ha szülő azt látja, hogy a gyereknek gondja van, az első reakció általában az, hogy minél hamarabb megoldja a problémát. A védelmi reakció természetes, hisz védenénk attól, hogy rosszul érezze magát, védenénk a negatív gondolatoktól. De éppen ebben a furcsa, új helyzetben meg kell tanulnunk nekünk, szülőnek is egy kicsit máshogy segíteni nekik. A Psichology Today szakemberei szerint fontos, hogy a gyerekek minden érzést átéljenek, ami ebben a helyzetben adódhat, még az elkerülhetetlenül negatívakat is. Az a fontos, hogy megtanítsuk nekik ezeket az érzéseket átélni, megnevezni és kezelni.

Együttérzés

Míg a negatív gondolatok könnyen utat találnak a fejünkben, ezek pozitív kezelése sok gyakorlást igényel. Ehhez persze kevés azt mondani nekik, hogy legyenek pozitívak. Ehelyett mutassuk meg neki, hogy komolyan vesszük a problémáját és átérezzük, amint keresztülmegy. Ezzel ara bátorítjuk, hogy a stresszhelyzeteket elkezdje megtanulni kezelni. A mostani mindennapok nagyban különböznek a korábbiaktól, hisz az otthon tanuló gyereknek teljesen más helyzet egyedül ülni a számítógép előtt egész nap, mint a kortársaik között tanulni. A gyakorlatban sokat segíthet, ha kialakítunk egy esti rutint, ami segít a nyugodt elalvásban, hisz a kipihentség alapfeltétele a stresszkezelésnek. A napi rutint megtörhetjük azzal, hogy feladatokat adunk a gyereknek, amiket szívesen csinál. Bevonhatjuk a főzésbe, de egy közös, gyors edzést vagy egy sétát is beiktathatunk. Persze nem létezik mindenkire nézve jól bevált recept, de ha a stresszkezelésben segítünk a gyerekeknek, abból mindenki csak nyerhet.

Borítókép forrása: Pixabay