Az életmód és genetika is növelheti a mellrák esélyét. Mutatjuk, hogy mik lehetnek a kockázati tényezők.
Magyarországon a szív-és érrendszeri betegségek mellett a daganatos megbetegedések vezetik a halálozási statisztikákat. 2018-ban a KSH adatai szerint 131 045 haláleset történt, 32 586 rosszindulatú daganatos megbetegedés miatt. Évente nagyjából nyolcezer új mellrákos megbetegedést diagnosztizálnak. A nők 7-10 százalékánál érinti, leggyakrabban a 40-60 évesek között jelentkezik, de előfordulhat fiatalabb korban is. Eleinte tünetmentes, így a felismerése nehéz feladat. Ezért fontos a rendszeres mammográfiai szűrővizsgálat és az önellenőrzés is.
Ha csomót fedezünk fel a mellünkben, vagy a hónaljunkban, azzal forduljunk orvoshoz. Nagy az esélye, hogy nem rosszindulatú elváltozás, de nem éri meg várni. Ha a betegséget időben felismerik, a teljes gyógyulás aránya 70 százalék, sőt, az előrehaladott állapotban is egyre jobb, tartósan tünetmentes életet lehet élni. A mellrákot azonban rengeteg minden befolyásolja, az életmód, valamint a genetika is növelheti a hajlamot rá.
Semmi alkohol
Az American Cancer Society szerint azoknál a nőknél, akik napi két-három pohárral isznak, 20 százalékkal nagyobb a mellrák kialakulásának kockázata, mint az alkoholt nem fogyasztóknál. Növelheti az ösztrogénszintet a szervezetben, ez pedig hajlamossá tehet a megbetegedésre.
A túlsúly és az elhízás is összefüggésbe hozható a mellrákkal
A menopauza előtt a petefészkek termelik a legtöbb ösztrogént. A menopauza után a petefészkek leállítják a termelést, így a hormon nagy része a zsírszövetből származik – a túl sok zsír megemelheti az ösztrogénszintet és növelheti a kialakulásának kockázatát. Ezenkívül a túlsúlyos nőknél magasabb a vér inzulinszintje, ami összefüggésbe hozható ezzel a ráktípussal.
Genetikai mutációk
Azoknál, akiknél bizonyos gének, például a BRCA1 és a BRCA2 mutációi jelen vannak, nagyobb a mell- és petefészekrák rizikója. Ezeket azonban vizsgálattal lehet szűrni, így megtudhatjuk, hogy veszélyeztettek vagyunk-e.
A korral is nő a kockázat
A legtöbb emlőrákot 50 éves kor után diagnosztizálják.
Hormonális fogamzásgátló szedése
Egyes fogamzásgátló módszerekben, köztük a szájon át bevehető fogamzásgátlókban, a fogamzásgátló injekciókban található hormonok növelhetik a veszélyt. A New England Journal of Medicine-ben megjelent tanulmány 1,8 millió, 15 és 49 év közötti nőt vizsgált, és megállapította, hogy a hormonális fogamzásgátlást alkalmazóknál 20 százalékkal nőtt a kialakulás kockázata.
Korai menstruáció és menopauza
A 12 éves kor előtti menstruáció és az 55 éves kor után kezdődő menopauza hosszabb ideig teszi ki a nőket a hormonok hatásának, ami növeli a mellrák esélyét.
Szoptatás hiánya
Egyes tanulmányok arra jutottak, hogy a szoptatás csökkentheti az emlőrák veszélyét, különösen, ha másfél-két évig is eltart. Ennek az lehet az oka, hogy a szoptatás csökkenti a menstruációs ciklusokat, és a tejtermelés korlátozza a mellben lévő sejtek abnormális működésének képességét. A Journal of the National Cancer Institute folyóirat tanulmánya szerint a szoptató nőknél 30 százalékkal alacsonyabb volt a kiújulás, és 28 százalékkal alacsonyabb a halálozás.
Sűrű mellszövet
A sűrű mellekben több a kötőszövet, mint a zsírszövet, ami néha megnehezítheti a daganatok észrevételét a mammográfián. Az emlő sűrűsége a különböző típusú emlőszövetek relatív mennyiségét írja le, ilyenkor viszonylag nagy mennyiségben található mirigyszövet és rostos kötőszövet, és kis mennyiségben zsírszövet.
Ha a családban előfordult
Az American Cancer Society hangsúlyozza, hogy a legtöbbeknek (tízből körülbelül nyolc nőnek), nem szerepel a családjában a betegség. Azonban, ha az anya, egy nővér vagy lány mellrákban szenved, majdnem megduplázza a veszélyt, ha pedig két közeli rokon is, az megháromszorozza. Összességében az emlőrákban szenvedők kevesebb mint 15 százalékának van családjában más beteg.
Gyerekként érte sugárzás a mellkast
A rizikó akkor a legmagasabb, ha egy tinédzser vagy fiatal felnőtt sugárzást kapott, amikor mellei még fejlődtek.
Visszatérhet
A mellrákon átesett nők nagyobb valószínűséggel betegednek meg másodszor is. Néhány nem rákos emlőbetegség, mint például az atipikus hiperplázia vagy a lebenyes karcinóma magukban hordozzák a rákos megbetegedés veszélyét.
Forrás: Prevention, CDC, Népszava
Borítókép forrása: Shutterstock / Puzzlepix
