Így kommunikálj egy depressziós tinivel

Ha van tinédzser a családban, akkor biztosan neked is ismerős a morcos elzárkózás, a szinte egész napos alvás és a végtelen lógás az okostelefonon vagy a laptopon. Gondoltál-e arra, hogy ezek hátterében a depresszió is állhat?

Nagyon súlyos társadalmi problémáról beszélünk. A depressziót a fejlett társadalmakban az emberek 15 százaléka tapasztalja meg élete során, és az első epizód nagyon sokszor serdülőkorban jelentkezik – mutatott rá a Magyar Pszichiátriai Társaság idén nyáron bemutatott tanulmánya.

A depresszió jelei

Honnan lehet tudni, hogy nem a szokásos „dilis kamasz”-jelenségről van szó, hanem súlyosabb a probléma?

Depresszióra utaló jel többek között a hirtelen hangulatváltozás, a dühkitörés, az energiahiány, az érdektelenség, az iskolai osztályzatok romlása, a fájdalom vagy emésztési problémák megjelenése, a halál vagy az öngyilkosság emlegetése. Ha ezek a tünetek két hétnél tovább tartanak, akkor komolyan gondolkozz el azon, hogy be kell avatkoznod.

A dühkitörés a depresszió jele is lehet.
A gyakori dühkitörések hátterében a depresszió is állhat / Fotó: Shutterstock / PuzzlePix

Első körben beszélgess a gyerekkel, érezze, hogy mellette állsz, támogatod, nincs egyedül. Ez persze nem mindig egyszerű, hiszen ebben a pillanatban utálja az egész világot, főleg téged. Nagyon kifinomult megközelítésre van szükség, és az is csak az enyhébb esetekben válhat be. Ha súlyos a helyzet, érdemes szakember segítségét is igénybe venni.

Így kérdezz (folyamatosan)!

Találj a beszélgetéshez egy nyugodt helyet és egy olyan időpontot, amikor senki nem zavar. Ezekkel a mondatokkal próbálkozz:

„Aggódom, mert mintha többet aludnál a szokásosnál…”

„Észrevettem, hogy mostanában olyan hamar begurulsz…”

„Aggódom, mert nem teljesítesz jól az iskolában…”

A nyitott kérdésekkel is eredményt érhetsz el:

El tudod mondani, hogy mi az, ami zavar?”

„Mitől érzed magad így?”

„Történt valami, amiért most nem találkozol a barátaiddal?”

Ha nem nyílik meg az első kísérletre, akkor se hagyd abba a próbálkozást, hiszen megtudhatsz olyan dolgokat, amik segítenek a továbblépésben. Ha ő szólalna meg, bármikor állj készen arra, hogy meghallgatod, ez sokkal fontosabb a főzésnél vagy – most az egyszer ne haragudj – a munkádnál.

Sokat segíthetsz egy depressziós tininek, ha megfelelően kommunikálsz vele.
A megfelelő kommunikációval sokat tudsz segíteni / Fotó: Shutterstock / PuzzlePix

Semmiképpen ne keseredj el: a depressziót nem ő választotta, nem az ő hibája, és természetesen nem is a tiéd. Ezeket az érzéseket nyugodtan ki is fejezheted.  

Ezeket soha ne mondd!

A kommunikációval nemcsak javítani, hanem rontani is lehet a helyzeten. Soha ne mondd például ezeket a mondatokat:

„Ó, hát ez nem is nagy ügy.”

„Szedd már össze magad, és ne nyafogj ilyen apróságok miatt.”

„Én is így éreztem, amikor tinédzser voltam, de le tudtam győzni.

Ezek helyett a következő mondatokkal érhetsz el jobb eredményt:

„Hú, ez nagyon rosszul hangzik, biztosan nagyon szenvedsz. De itt állok melletted, nem vagy egyedül.”

„Nagyon fárasztó lehet állandóan szomorúnak lenni. Nagyon nehéz időszakot élhetsz most át.”

Nyitókép forrása: Shutterstock / PuzzlePix

Ha tetszett a cikk, mutasd meg az ismerőseidnek is!

NEKED AJÁNLJUK

Ami nincs az nem fájhat? Dehogynem. Tudj meg többet a babák fogzásáról!