A koronavírus-járvány alapjaiban változtatta meg az életünket- talán ez a legnagyobb klisé, amit mostanában hallani szoktunk, de amennyire sablonos, annyira igaz is.
Mindenkit értek veszteségek az utóbbi hónapokban, és csak azért nem sorolom fel, mert így is mindannyian tisztában vagyunk velük. A COVID-19-járvány által átszőtt időszaknak sok negatív és néhány pozitív hatása is volt az életünkre, felfogásunkra, fontossági sorrendjeinkre vonatkozóan – vegyünk is sorra párat!
Bizonytalanság, szorongás
El fogom-e kapni én is? Mi lesz, ha valamelyik szerettem megbetegszik? Mikor mehetünk vissza dolgozni és fejezhetjük be a home officet? Mikor láthatom újra az unokáimat? Vajon eléggé védekezem így? Mások miért nem hordják a maszkot, ha egyszer kötelező? Elloptak egy évet az életemből! Vége lesz egyszer ennek? – keringtek ezek a gondolatok a világ minden lakosának a fejében. Még azt is megviselte lelkileg ez az időszak, aki egyébként derűlátó természetű és nem jellemzőek rá a sötétebb gondolatok. Azok pedig, akik hajlamosabbak szorongani, esetleg mentális betegséggel küzdenek, még inkább padlóra kerültek tavaly és idén. Ezért volt fontos és az is a mai napig, hogy ezekről beszéljünk, megosszuk egymással a gondjainkat, mert kimondva talán könnyebb elviselni a bizonytalanságot, mint magunkban őrlődve. Remélhetőleg a járvány hatásai között ott lesz a mentális egészség fontosságának felértékelődése.
Tényleg az egészség az első
Talán az egyik legnagyobb hozománya a vírusnak, hogy nem vehetjük többet magától értetődőnek az egészségünket. Hiszen olyan emberek betegedtek meg, rosszabb esetben hunytak el a koronavírusban, akik közül sokaknak nem volt súlyos vagy krónikus alapbetegsége. Mostantól talán nagyobb figyelmet fordítunk majd a rendszeres kontrollvizsgálatokra és az egészségünk megőrzésére, és nem gondoljuk azt, hogy velünk úgysem történhet semmi.
Kapcsolatok felértékelődése
Összefutni a haverokkal munka után egy sörre, elmenni mozizni a legjobb barátnőnkkel, megünnepelni a nagyi kilencvenedik születésnapját, koccintani a kollégákkal a céges bulin – ezek mind az életünk részét képezték 2020 elejéig, aztán egyszer csak csend. Most, hogy elindult a nyitás, az első dolgok között volt bepótolni azokat, amikre hónapokon át nem volt lehetőségünk, pedig azelőtt természetesnek vettük őket. Talán ettől kezdve már máshogy tekintünk egymásra, és megragadunk minden alkalmat, hogy élvezhessük azok társaságát, akiket szeretünk.
Más dolgok leértékelődése
Ha a vírus alatt választhattunk volna, hogy kapunk egy méregdrága gardróbot/autót vagy pedig összegyűlhet a család biztonsággal, mind az utóbbit választottuk volna. Egy újabb klisével élnék, miszerint nem minden a pénz. Sokkal fontosabbá vált az együtt töltött idő, mint az anyagi javak és a dőzsölés, szívesebben költöm mostantól közös programokra a pénzem, mint hogy újabb tárgyakat gyűjtsek az otthonomba.
Online vagy személyesen?
Online oktatás, otthoni munkavégzés, Zoom-os közönségtalálkozók, koncertek és előadások a neten – számos, az addigi életünkben személyes jelenléttel megszokott esemény került a világháló kötelékeibe. Ez egyrészt rossz volt, mert lecsökkent és megváltozott a személyes interakció, de közben jó dolgokat is hozott magával. Az idősebb generáció tagjai közül jó páran megismerkedtek a technikával és könnyebb lett az unokákkal való netes kapcsolattartás. Az online színházi közvetítések például hatalmas népszerűségnek örvendtek, olyan előadásokat hallgathattunk meg, amikre lehet, hogy személyesen nem is tudtunk volna elmenni.