A meditációról érthetően

Az utóbbi években divatos kifejezéssé és gyakorlattá vált a meditáció. Sokan sokféle módon próbálkoznak vele, hogy elérjék az általa ígért jótékony hatásokat.

Az utóbbi években divatos kifejezéssé és gyakorlattá vált a meditáció. Sokan sokféle módon próbálkoznak vele, hogy elérjék az általa ígért jótékony hatásokat. Sok mindent meditációnak hívnak már, azt is ami nem az. Nézzük meg kicsit mélyebben, hogy pontosan miről is van szó, közérthetően.

A meditáció gyakorlata a keleti kultúrákból érkezett hozzánk, ahol már évezredek óta szerves része az emberek életének. A tudomány csak az utóbbi évtizedekben figyelt fel rá, viszont ma már szerencsére jól értjük, hogy pontosan mi is történik bennünk meditáció közben.

Az emberi tudatnak sokáig három állapotát ismerte a neurológia. Ébrenlét, alvás és álom. Ezeknek a különbözősége jól lekövethető EEG vizsgálattal, ahol megfigyelhetünk alfa, béta, gamma, théta és delta agyhullámokat.

Ebbe a társaságba érkezik a meditáció, amit jobb magyarázat híján egy negyedik tudatállapotként definiáltak a tudósok. Ebben az állapotban a théta hullámok a legaktívabbak, elsősorban az agy első és középső részein. A théta hullámok jellemzően nyugalmi állapotot jelentenek.

meditáció
Kép forrása: Freepik

A meditáció gyakorlata sokak számára a tétlenséget jelenti. Azonban a valóság ennél kicsit összetettebb. Az agy nagyon is aktív a gyakorlat alatt, gondolataink és érzelmeink cikáznak a fejünkben miközben fizikailag meg sem moccanunk. Ez az aktív befelé figyelés azt eredményezi, hogy az agy úgynevezett cingulate cortex aktivizálódik, mintha valamire nagyon erősen koncentrálnánk, ezáltal fejlesztve a koncentráció képességét.

Éber állapotban érnek bennünket ingerek kívülről és belülről egyaránt, majd ezekre reagálunk. Meditáció alatt felfüggesztjük az ezekre való reakciót, így megélhetjük a gondolatainkat és érzelmeinket biztonságos környezetben. Ez eleinte különösen nehéz lehet, ha ahhoz vagyunk szokva, hogy azonnal le akarjuk vezetni a feszültséget. Ha idegesek, mérgesek vagyunk és azonnal elkezdünk járkálni, kiabálni, vagy valamit tenni-venni, nehéz dolgunk lehet eleinte, hiszen meditáció alatt végig kell üljük az érzést, és megvárni amíg elmúlni, miközben figyelünk arra, hogy milyen formában manifesztálódik bennünk az érzelem.

Sok esetben ez az aktív tétlenség teret ad olyan, rég elnyomott érzelmeknek, fóbiáknak, rémképeknek is, amiket megtagadtunk magunktól, ezáltal válhat ijesztővé a gyakorlat. A valóságban fontos emlékeztetni magunkat arra, hogy baj nem történhet velünk, viszont ezek az érzések, gondolatok velünk élnek akkor is, ha nem engedjük őket a felszínre.

Nem ritka eset meditáció során, hogy elárasztanak bennünket az érzelmek, nevetünk, sírunk. Ez mind egy mentális gyógyulási folyamat része, amit meditáció nélkül nem, vagy csak nehezen érhetnénk el. Épp ezért az utóbbi évtizedekben már a nyugati orvostudomány is javasolja a meditáció gyakorlatát, mint mentálhigiénés eszköz.

Borítókép forrása: Freepik

Ha tetszett a cikk, mutasd meg az ismerőseidnek is!

NEKED AJÁNLJUK

Amiről mindenképp beszélni szükséges egy kapcsolatban