Azt mindenki tudja, hogy a keszekusza fogakat fogszabályozással lehet szép rendezetté tenni. Ám a szakértők szerint a fogszabályozás ennél jóval több problémára nyújthat megoldást. Lássuk, melyek ezek.
1. Állkapocsfejlődési rendellenességek, előre- vagy hátradőlő fogsor
Gyerekeknél az idejében észlelt állkapocsfejlődési rendellenességek speciális fogszabályozási eszközökkel sok esetben orvosolhatók. A fogszabályozó szakemberek ajánlása szerint, ha a szülő azt veszi észre, hogy a kicsi állkapcsa nem a korának megfelelően fejlődik, alsó vagy felső állkapcsa vagy túlságosan előreáll, a fogsor előre vagy hátradől, a gyerek hangképzési nehézségekkel küzd, akkor mutassák meg egy fogszabályozó szakorvosnak.
Ha semmi ilyesmit nem tapasztalnak, 7 éves kor körül akkor is érdemes elvinni a fogászatra egy általános ellenőrzésre. Ilyenkor azt nézik meg, hogy a fogak és az állkapocs fejlődése megfelel-e a gyerek életkorának.
2. Nyitott harapás
Ilyenkor a két fogsor nem ér össze a frontfogaknál. Ez az állapot gyakran alakul ki azoknál a kicsiknél, akik túl sokáig, túl gyakran szopták a hüvelykujjukat vagy a cumit.
3. „Kerítésfog”
Van, amikor a fogak között túl nagy rések vannak, vagyis a kerítésfogazat az ellentéte a torlódott, túl szűk fogaknak. Ezeket a réseket is fogszabályozással lehet összehúzni, jobban mondva a fogakat közelebb vinni egymáshoz.
4. Szájpadláson kibújó szemfog
A fogorvosok előtt is érthetetlen az a jelenség, hogy a népesség 3%-ánál a maradó szemfogak nagyon későn jelennek meg, nem is olyan ritkán csak 40 vagy akár 50 éves kor körül. Még ennél is furcsább, hogy nem ott törnek át, ahol a helyük lenne. A kései és elbarangolt felső szemfogak 85%-a például a szájpadláson bukkan elő – ami sokak számára sokkoló élmény lehet. Bármilyen meglepő, ezeket a későn előtörő szemfogakat fogszabályozással szépen a helyükre lehet vezetni úgy, hogy közben – szintén a fogszabályozás elveit követve – helyet csinálnak neki a fogsorban. Jobb későn, mint soha!
5. Fogínysorvadás miatt megváltozó fogsor stabilizálása
Az idők során a fogíny lassan sorvadni kezd, amitől a fogak állása megváltozhat. A fogak széttartóak lehetnek, kifelé dőlhetnek, vagy összevissza dőlhetnek. Ilyenkor fogszabályozással stabilizálhatják a fogsort.
6. Hiányzó fogak eltüntetése
Ha kiesik egy fog, vagy valami miatt ki kell húzni, akkor a hiányát különböző eljárásokkal lehet pótolni. Nemcsak lehet, de muszáj is – ugyan ki akar hiányos fogsorral mosolyogni?! Nemcsak a magánéletben tud kínos lenni az ilyesmi, de egy állásinterjún se veszi ki jól magát, ha foghíjas a mosolyunk.
A leggyakoribb pótlásfajták a korona és a híd, illetve a műgyökér-beültetés, más néven implantáció.
A hiányzó fogak helyén keletkező űrt néha fogszabályozással is meg lehet szüntetni, ha van elegendő fogunk, és más tényezők sem jelentenek akadályt. Ez ugyan hosszabb kezelés, mint egy fogpótló eljárás, ám amíg saját fogakkal lehet megoldani egy problémát, addig érdemes ehhez folyamodni.
7. Hosszabb élettartam a fogaknak
Végül jöjjön a fogszabályozásnak egy olyan előnye, amely minden eddig felsorolt esetre igaz, ám kevés szó esik róla! Ez nem más, mint a hosszabb élettartam. A szépen rendbe szedett, szabályos fogsor ugyanis egyben a legegészségesebb. Ekkor egyenletes terhelés éri a fogakat, harapáskor egyik fogra sem nehezedik több nyomás, mint kellene. Ráadásul a szabályos fogakat sokkal könnyebb tisztán tartani, ami megint csak növeli az élettartamukat.
Mi a tanulság?
Ha a fogszabályozó szakorvos bármilyen okból fogszabályozást javasol, érdemes megfogadni a tanácsát. Noha a legtöbb kezelés sokáig tart, és bizonyos kényelmetlenségeket is el kell viselni, például azt, hogy a fogak tisztítása nehézkesebbé válik, az eredmény bőven kárpótol a kellemetlenségekért.
