A világban az a szép, hogy olyan sokszínű. Ez igaz például a sportéletre is – mit nekünk futás, foci, úszás vagy biciklizés, mikor az angliai Glouchestershireben sajtot gurítani is lehet! Összeszedtünk nyolc olyan sportot, amire valószínűleg mindenki felvonja a szemöldökét
Sepak takraw
A maláj csapatjátékot közel 500 éve játsszák az ázsiai országban, itthon azonban alig hallottak róla, versenyeket is csak 2005 óta rendeznek hazánkban. Régen bambuszból font labdával játszották, ma már a műanyag változatot használják a hivatalos versenyeken. A játék egy alacsonyan kifeszített, 150 centis háló fölött zajlik, ami fölött a labdát a kéz kivételével minden testrésszel lehet továbbítani – kábé olyan, mint egy inverz röplabda, ahol a résztvevők akár két méter magasra is felugranak, hogy a másik térfelére juttassák a golyót.
Sakkboksz
A sakkot nem igazán mondanánk agresszív játéknak – persze a lépések lehetnek azok -, a boksz viszont annál inkább. Enki Bilal francia szerző Froid Équateur címet viselő képregényében jelent meg ez a sport, ez ihlette meg a valóságot is 2003-ban, amikor tényleg megrendeztek egy sakkboksz-mérkőzést. A sportban hivatásos bokszolók vesznek részt, akik emellett a sakkban is gyakorlottak, és egy meccs 11 menetből áll, felváltva követik egymást a sakkmenetek és az ökölvívásos szakaszok. Létezik Nemzetközi Sakkboksz Szövetség is, úgyhogy ne gondoljuk, hogy valami komolytalan sportról van szó, még ha annak is néz ki.
Kabaddi
A hét-hét játékosból álló csapatok test-test ellen küzdenek egymással a kabaddiban, ami Dél-Ázsiából származik. Elsősorban Indiában nagyon népszerű, ez Bangladesh nemzeti sportja és Nepál-szerte is tanítják az iskolákban. Egy kabaddi-meccs célja, hogy több pontot szerezzünk az ellenfél csapatnál, ehhez pedig szükség van támadókra és védőkre is. Pontot az ér, ha meg tudjuk érinteni a másik csapat védőit, ők pedig ezt a birkózáséhoz hasonló eszközökkel igyekszenek megakadályozni – tehát ér például másik átdobása a vállunk fölött.
Sajtgurítás
Csak nagy jóindulattal nevezhető sportnak Glouchestershire megye éves eseménye, melynek keretein belül egy életveszélyesen meredek dombról gurítanak le egy sajttömböt, amit a résztvevők igyekeznek utolérni. Jobbára futva kezdik a versenyt, de általában már az első métereken elcsúsznak és nagy esések, borulások közepette érnek le a lejtő aljára. A cél nem a sajt megelőzése – az lehetetlen is lenne – az nyer, aki a többieknél hamarabb ér célba, nyereménye pedig a kézműves tejtermék, na meg a dicsőség. Mivel rendkívül veszélyes mutatványról van szó, hivatalos szervezője sincs, nehogy megbírságolják őket, ennek ellenére minden évben tucatnyian neveznek be rá, férfiak és nők is egyaránt.
Favágó Világbajnokság
Winsconsin állam Hayward nevű városában kerül sor már 1960 óta minden évben a Favágó Világbajnokság (Lumberjack World Championships) névre keresztelt megmérettetésre. A 21 különböző feladatból álló versenysorozaton nők és férfiak is részt vesznek, a győztes pedig ötvenezer dollárt vihet haza nyereményként. Persze nemcsak fát vágni érkeznek a versenyzők szerte a világból, például Ausztráliából és Kanadából is, hanem más, fafeldolgozással kapcsolatos versenyszámokat is teljesíteniük kell. Ezek közé tartozik a rönkmászás, fűrészelés, baltadobálás és a gyorsasági favágás is. Tavaly elmaradt a bajnokság a pandémia miatt, de idén július végén tervezik megrendezni.
Kviddics
A Harry Potter-könyvek szerelmeseinek nem kell bemutatni a JK Rowling által kitalált képzeletbeli varázslósportot, melyeket seprűkön lovagolva játszik két csapat. A cél a magasban elhelyezett karikák segítségével való pontszerzés, miközben egyes agresszív labdafajták megpróbálják letaszítani az embert a seprűről. A játék addig tart, amíg a legkisebb labdát, a szárnyas aranycikeszt el nem kapja az egyik csapat. Nos, ha hiszitek, ha nem, ez a valóságban is létezik, varázslatos elemek nélkül, és világbajnokságot is rendeznek neki majdnem tizenöt éve.
Páncélos harcművészet
Páncélos lovagok harcáért nem kell a Trónok harcára vagy más sorozatra kapcsolni, esetleg visszautazni száz éveket a történelemben. Elég, ha követjük a Nemzetközi Középkori Harcszövetség (International Medieval Combat Federation) programjait, esetleg ellátogatunk az Armored Combat Sports honlapjára. Itt a hagyományőrzés keveredik a sporttal, és nagyon izgalmas mérkőzéseknek lehetünk szemtanúi – lovas ütközetektől elkezdve a kardos közelharcig.
Kerékpárlabda
Radballnak is nevezik ezt a furcsa elfoglaltságot, amit már 1893-ban „feltaláltak”, és úgy kell elképzelni, mint egy focimeccset – biciklikkel. Elég nagy kihívásnak hangzik, főleg azért is, mert a kerékpárokon ülők – a kerekeket leszámítva – csak a fejükkel érhetnek a labdához. A lábaiknak a pedálon, kezeiknek pedig a kormányon kell maradniuk, egy csapat pedig két játékosból, a kapusból és a védőből áll. Kétszer hét percig tart egy mérkőzés, a cél pedig természetesen a labda kapuba juttatása. A focihoz hasonlóan van büntető”rúgás” és szöglet is – ti kipróbálnátok?