Lehet spirituális, harci, hagyományőrző – íme a tánc!

A nemzetközi táncnapot 1982 óta Jean-Georges Noverre táncos és balettművész születésnapján, április 29-én tartják. Ez alkalomból utánanéztük e művészeti ágnak, ami szinte mindannyiunk életében jelen van.

„Táncra perdül”, „örömtáncot jár” – ugye, hogy a táncról legelőször az öröm jut eszünkbe? Nem véletlenül ez az egyik legsokszínűbb művészeti águnk, melynek rengeteg fajtája létezik, és a repertoár időről-időre újakkal bővül.

tánc
Forrás: Shutterstock/Puzzlepix

A mozgás e formája már a korai társadalmakban is a nonverbális kommunikáció egyik eszköze volt, és ezt a jellemzőjét a mai napig megtartotta. Történelmünk első táncemlékei több, mint kilencezer évvel ezelőttről származnak, mégpedig az ősi India barlangrajzairól. A tánc legelső “alkalmazásai” között a spiritualitással összefüggő koreográfiákat találjuk, hiszen az egyiptomi, az indiai, a római és görög vallási ceremóniák résztvevői előszeretettel alkalmazták a táncot az istenekről való történetmesélésre. 

Később aztán, ahogy sok más művészeti ág, a tánc is világiasodott, vagyis kilépett a templomok falai közül, a reneszánsz idején például a királyi udvarok egyik gyakori programja volt a színpadi táncművészet. A barokk korban a nemesek körében is igen népszerű lett, maga XIV. Lajos is igencsak kedvelte a műfajt, és e korban jöttek létre a balett alapjai.

Az előadásként megtekintett táncelőadások mellett persze mindig is ott voltak a részvételi műfajok, nagyjából az 1800-as években alakultak ki a mai páros táncok, mint például a keringő és a polka. Ezeket kezdetben azonban elutasította a társadalom nagy rétege a pár tagjai közti túl kis, így illetlennek gondolt távolság miatt. Ugyan mit szólnának akkor a mai bachatázókhoz? 

A tánc – logikus módon – mindig is szoros kapcsolatban állt a zenével, így a huszadik század új zenei irányzatai a táncművészetre is nagy hatást gyakoroltak. Megszületett többek között a swing, a jazztánc, a rock&roll, a musicaltáncok, később a twist, a hip-hop, a break – na és persze a disco. Az idők során sok más sportágba is beférkőztek a táncos elemek, például a jégkorcsolyába, a szinkronúszásba, vagy a cheerleadingbe is. 

Miért “jó” a tánc?

Nem hiszem, hogy ezt sokat kellene taglalni, hiszen a szórakozóhelyek és koncertek mindennapos “résztvevője” a tánc, és boldogságunkban otthon is táncra szoktunk perdülni. Nem függ a koreográfia betartásától, sem a zenétől, a lényeg, ha valami ritmusos mozgásra késztet minket, pattanjunk fel – ezt már táncnak hívjuk! 

Zumba
Forrás: unsplash.com

Milyen funkciói lehetnek a táncnak?

  • elmesélhet történetet, és bírhat többlettartalommal, akárcsak a modern táncok
  • lehet ünnepi, ceremoniális, mint egy táncelőadás
  • liturgikus vagy vallási
  • szolgálhat sportágként is, mint például a versenytánc
  • létezik harci tánc, például a maori haka
  • erősítheti az összetartozást, megőrizheti a kulturális értékeket, mint a néptánc
  • társadalmi, kapcsolatteremtési funkciót is betölthet – mint például a tánctanfolyamok, vagy a tánc általi ismerkedés a bulikban
  • és persze az érzelmek spontán kifejezése

A tánc, mint mozgás

Az tánc szabályozottságából és meghatározott koreográfiájából kiindulva igencsak jó sportlehetőség, mely fejleszti az állóképességet és a tüdőkapacitást, levezethetjük általa stresszt, és típustól függően a testünket is formálja majd. Nemcsak versenytáncban kell gondolkoznunk akkor, ha sportnak hívjuk a táncot, hiszen megannyi más formája van. A zumba, az axé (szamba fitnesz), a dance training és társaik direkt alakformálásra kitalált, zenés-táncos, csoportos edzések.

Ha tetszett a cikk, mutasd meg az ismerőseidnek is!

NEKED AJÁNLJUK

Ősvilági Pompeji, makierdő, bobpálya és csillagpark – 4 fantasztikus hazai úti cél