Nem csak annyiból áll, hogy nem esznek húst, hiszen a gyökerek közösek, de két, számos ponton eltérő fogalomról van szó. A fenti kérdést pedig valószínűleg sok vega és vegán megkapta már, így hoztunk egy gyorstalpalót a témában.
Mi a közös Natalie Portmanben, Joaquin Phoenixben, Gisele Büdchenben és James Cameronban? A rivaldafény mellett az, hogy mindannyian a vegán életvitel hívei, és sokan buzdítják is erre rajongóikat. Az utóbbi években egyre nő a vegetáriánusok és a vegánok népes csapata, és a közösségi médiának hála a laikusok is egyre többet tudhatnak meg ezekről az életmódokról. Azonban még mindig sokan keverik össze ezt a kettőt, így lássuk, melyik mit is jelent.
A vegetáriánus étrendet követő embert a Vegetarian Society úgy határozza meg, mint aki nem eszik sem halat, sem pedig húst. Az, hogy egy vegetáriánus fogyaszt-e egyéb állati eredetű élelmiszert, például tojást vagy tejterméket, a saját diétájának fokozatán és fajtáján múlik. A vegetarianizmus gyakorlata és ideológiája az ősi Indiából ered, a dzsainizmus nevű valláshoz kapcsolódóan jelent meg.
Első ismert európai támogatója Pitagorasz volt, akinek ezek szerint nem csak híres tételét köszönhetjük. Nevéből fakad, hogy a húsmentes táplálkozás híveit püthagoreusoknak nevezték 1847-ig, amikor is megalakult Angliában a Vegetáriánus Társaság. Az Egyesült Államokban pedig a 19. század végén kezdtek megjelenni vegetáriánus szakácskönyvek.
A veganizmust ugyan sokan a vegetarianizmus egyik alfajának tekintik, de jóval több annál, hiszen nemcsak az étkezésre terjed ki, hanem az ember egész életmódjára, életfelfogására. Donald Watson állatjogi aktivista, a The Vegan Society alapító tagja 1944-ben alkotta meg a vegán kifejezést, akkor még „tejtermék nélküli vegetáriánus” jelentéssel. Később megfogalmazta, hogy az életmód célja az állatok felszabadítása, tárgyként való kezelésének megszüntetése.
A vegánok amellett, hogy semmilyen állati eredetű terméket nem fogyasztanak (így se mézet, se zselatint, semmit, aminek köze lehet hozzájuk), arra is törekszenek, hogy a mindennapjaik más területein se vegyenek igénybe olyan termékeket, melyekhez akár csak egy állatnak is meg kellett halnia. Nemcsak a haláluk ténye miatt teszik ezt, hanem azért is, mert úgy tartják, a húsfogyasztó étrend sokkal kevésbé fenntartható, mint a növényi alapú. Ide érthetjük az öltözködést (bőr és szőrme elutasítása), a sminkelést (a kozmetikai iparban végzett állatkísérletek elleni küzdelem), és a szórakozást (cirkuszok elleni fellépés) is.
Magyarországon a nyolcvanas évek környékén kezdett elterjedni mindkét étrend és felfogás, a 90-es években aztán létrejött a Vegetáriánusok Baráti Köre, mely aztán további népszerűséget eredményezett gyakorta megjelenő hírleveleivel.
Napjainkban a vegetáriánusokra már egyre kevésbé csodálkoznak rá, a vegánokról azonban ez nem mondható el, sőt, ellentéteket is szül olykor a felfogás népszerűsítése – szerintem főként a tolerancia hiánya miatt. Pedig az lenne a kulcs, hogy mindenki olyan felfogás szerint élje az életét, ahogyan ő jónak látja, és ne próbáljon megtéríteni másokat az egyik vagy másik irányba.