A címben szereplő kérdést az egyik barátnőm tette fel, és az első pillanatban meg se tudtam szólalni. Aztán utánanéztem a furcsa nevű fogalomnak, nemcsak az derült ki, hogy én is flexateriánus vagyok, hanem az is, hogy egy világméretű mozgalomról van szó, aminek számos híresség is a követőjéül szegődött.
Valójában egy olyan típusú diétáról van szó, amelyben megemeljük a növényi alapú élelmiszerek – hüvelyesek, magvak, zöldségek és gyümölcsök – arányát, de a húst sem hagyjuk el teljesen. „Alkalmi vagy rugalmas vegetáriánusságnak” is nevezik, és ideális azok számára, akik szívesen fogyasztanak többet az előbb említett egészséges hozzávalókból, de akik számára időnként belefér egy jó rántott hús vagy hamburger.
Az USA-ban közvetlenül a mediterrán diéta mögött ezt az étrendet követik a legtöbben. Olyan hírességek is a követőivé szegődtek, mint Michelle Obama, Katy Perry, Beyoncé, Serena és Venus Williams, Jamie Oliver, Ophrah Winfrey, Arnold Schwarzenegger, Adele, Gordon Ramsay, Brad Pitt, Leonardo di Caprio. De mi van ebben a diétában, ami ennyi embert megragadott?
Miért jó a flexateriánus diéta?
A flexateriánus diétának számos kedvező egészségügyi hatása van. Egy kutatás igazolta, hogy fizikai aktivitással ötvözve csökkenti a mell- és a prosztatarák kialakulásának kockázatát. Hosszú távon is hozzájárul a fogyáshoz, mivel kevesebb zsírt viszünk be a szervezetünkbe. Ezzel mérsékeli a szív- és érrendszeri betegségek és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét. Végeredményben pedig hozzájárul várható élettartamunk növekedéséhez: egy globális tanulmány szerint a flexateriánus étrend 19 százalékkal csökkentette a korai halál bekövetkezését.
Ennyi sem kevés, de a flexateriánus diéta mellett szól az is, hogy a környezetnek is jó, hiszen a húsfogyasztás visszafogásával ökológiai lábnyomunk is kisebb lesz. 2018-ban a Nature című tudományos szaklapban jelent meg egy tanulmány, ami azt állítja, hogy a klímaváltozás egyik fő oka éppen az élelmiszertermelés. Ezen segíthet a flexateriánus diéta, főleg ha az élelmiszerpazarlás csökkentésével és a technológiák hatékonyságának növekedésével is együtt jár. A leghatékonyabb persze a vegetáriánus étrend lenne, de annak a folytatására sokkal kevesebben képesek.
Ha kedved támadt, így csináld!
Mi szerepelhet az étrendben? Elsősorban hüvelyesek – bab, lencse, csicseriborsó –, hiszen ezek szolgáltatják a leginkább környezetbarát módon előállított fehérjeforrást. Természetesen alap a sok zöldség és gyümölcs, ha belefér, akár napi 500 gramm is. Ebben az étrendben kulcsfontosságúak a magvak és a diófélék, amikből minimum napi 50 grammot érdemes fogyasztani. Fehér helyett barna rizs ajánlott, gabonákból pedig a teljes kiőrlésű változatok. A cukor- és a zsírbevitelre ugyanakkor oda kell figyelni, és arra is, hogy az élelmiszereket minél kevésbé feldolgozott formájukban vegyük magunkhoz.
Az elv szimpatikus, mielőtt azonban belevágnál a diétába, érdemes tisztázni egy-két dolgot. A cél az, hogy naponta legalább egy olyan étkezésed legyen, ami egy vegetáriánus étrendben is megállná a helyét. Haladók eljutnak odáig, hogy hét nap alatt legalább 15, vagy annál több alkalommal is mellőzik a húst.
A legelszántabbaknak ugyanakkor érdemes arra is odafigyelniük, nehogy – elsősorban a vegánokat fenyegető – hiánybetegségük alakuljon ki. Elsősorban állati eredetű élelmiszerekkel vihető be a B2 és a B12 vitamin, valamint olyan nélkülözhetetlen ásványi anyagok, mint a vas, a cink, a kalcium és a jód.
