A mentes mozgalom dollármilliárdos üzletté nőtte ki magát az elmúlt években, annak ellenére, hogy a hobbidiétázás általában semmilyen pozitív hatással nem jár. A mentes őrületet a sztárok, a bloggerek és a közösségi média is gerjeszti.
Míg néhány éve még luxusnak számított, ha a kávé vagy tea mellé laktózmentes tejet is tudott hozni a pincér, vagy ha a sarki boltban az eladó egyáltalán tudta, mi az a hajdinaliszt, esetleg a kinoa, addig mára ezek a fogalmak széles körben ismertté, a termékek pedig keresetté váltak.
Hét-nyolc éve kezdtek megjelenni a divatból, trendből diétázók, illetve azok az életmódok, melyeknél ilyen-olyan formában megjelenik valamilyen élelmiszertől, alapanyagtól való tartózkodás.
Mágikus címkék
A korábbi vegetáriánus hullám helyét tehát világszerte átvette a bio- és mindenféle „mentes” mozgalom, amely dollármilliárdokban mérhető üzletté nőtte ki magát az elmúlt években. Vagyis remekül működik a marketinges trükk, amely folyamatosan azt sulykolja a fogyasztókba, hogy ami valamitől mentes, az törvényszerűen egészséges is.
A mozgalom az Egyesült Államokból indult, ahol a lakosságnak mindössze 1 százaléka gluténérzékeny, mégis körülbelül 30 százalék tartja magát valamilyen gluténmentes diétához – dacára annak, hogy számos kutatás alátámasztja: aki nem gluténérzékeny, annak a glutén elhagyása semmilyen pozitív hatással nem jár. Sokan azzal sincsenek tisztában, hogy a glutén az nem szénhidrát, hanem fehérje, ezért többen fogyókúrás célzattal döntenek az ilyen típusú diéta mellett. Pedig a hatás éppen ellenkező lehet: miután ezekben az ételekben több adalékanyag, cukor és zsír lehet, így azok nem lesznek egészségesebbek, sőt hozzá is járulhatnak a hízáshoz.
Egy vizsgálat szerint például egy bécsi kifli 26 százalékkal több kalóriát, kétszer annyi zsírt és cukrot, illetve 40 százalékkal több nátriumot tartalmaz, mint a normál változat, ugyanakkor rostokban 50 százalékkal szegényebbnek bizonyult. Ráadásul a gluténmentes ételekben a hagyományosokhoz képest jellemzően kevesebb a B-vitamin, a kalcium, a vas, a cink és a magnézium is. Emellett a rizs könnyebben felszívja a talajból az olyan nehézfémeket, mint az ólom, a higany vagy az arzén, ezért a gluténmentes, rizsalapú élelmiszerek rendszeres fogyasztása hosszú távon ugyancsak nincs jótékony hatással a szervezetre. Vagyis nem attól lesz egészségesebb valaki, hogy a lisztes készítményeket gluténmentesre cseréli, sokkal inkább attól, hogy az ilyen típusú élelmiszerek egy része helyett zöldséget, gyümölcsöt fogyaszt.
A tömegek azonban hisznek a címkék mágikus erejében, és a két-háromszoros árat is kifizetik az egészséges táplálkozás reményében, a gyártók pedig boldogabbak nem is lehetnének. Újabb és újabb termékeket dobnak piacra, esetleg a normál termékek egy részét egyszerűen ellátják a gluténmentes logóval, és máris jóval drágábban el lehet adni az árut.
Ezek fényében érthető, hogy a néhány éve még szűk piaci rés hogyan nőtte ki magát hatalmas üzletté, amely mind nagyobb szeletet harap le az élelmiszeriparból: míg 2013-ban a gluténmentes termékek globális piaca még hozzávetőleg 3,8 milliárd dolláros biznisz volt, ez a szám tavaly elérte az 5,6 milliárdot, s a Statista becslései szerint 2025-re 8,3 milliárdosra bővülhet.
Tejes szelet
Noha legnagyobb ütemben kétségtelenül a gluténmentes termékek piaca növekszik, a mentes torta legnagobb szeletét egyelőre még a laktózmentes áruk tudhatják magukénak. Ezeket azért preferálja sok hobbidiétázó, mert úgy gondolja, hogy ha mentes, akkor biztosan hiányzik belőle valami, és attól ezek a termékek egészségesebbek. Az elképzelés azonban téves, hiszen a laktózmentes tejtermékekből nem kivonják a laktózt, hanem hozzáadják a laktázt, ami aztán lebontja a tejcukrot.
A piac nagy mérete azonban itt jóval indokoltabb, mint a gluténmentes termékek esetében. Míg Magyarországon a lakosság 1-2 százaléka genetikailag gluténérzékeny, ennél jóval többen, 2-3 millióan (20-30 százalék) vannak azok, akik a laktózra érzékenyek valamilyen mértékben. Világszerte pedig – becslések szerint – a felnőtt népesség 75 százaléka nem képes teljes egészében lebontani a tejcukrot. Nem véletlen, hogy ma már minden jelentősebb boltban van kisebb-nagyobb laktózmentes részleg, az áruházláncok pedig a laktózmentes termékek széles palettáját kínálják.
Ezzel párhuzamosan egyre jelentősebb szerepet kapnak a laktózmentes divatot meglovagoló alternatív tejfélék is. Élnek és virulnak a normál tejnél jóval drágábban árusított szója-, rizs, kókusz- és mandulatej gyártó cégek. Pedig sok mandulatej például mindössze 2 százaléknyi mandulát tartalmaz, az ital többi 98 százalékát víz, cukor, mindenféle stabilizátorok és emulgálószerek teszik ki.
Csordaszellem
Kétségtelen, hogy a mentes biznisz malmára hajtják a vizet a hírességek, a bloggerek és a közösségi média is, s többek közt ezeknek is köszönhetően a mindenféle mentes étkezés amolyan státusszimbólum lett. Kourtney Kardashian a gyerekeivel karöltve 2016-ban tért át a glutén- és laktózmentes étkezésre, és meggyőződése, hogy azóta pozitív változások következtek be az elég család életében. De szintén a mentes hívők táborát erősíti Miley Cyrus, Katy Perry, Victoria Beckham, Gwyneth Paltrow vagy Lady Gaga is. És hogy mennyire sokat számít, hogy valaki mélyen hisz valamiben, azt Novak Djokovic példája mutatja legjobban. A szerb teniszező ugyanis meg van győződve arról, hogy neki a „mentes életmód” segített abban, hogy világelső legyen.
A sztárokat előszeretettel utánozzák – főleg fiatalabb – rajongóik, de a gasztrobloggerek, youtuberek szavait is szentírásnak veszik követőik, noha a blogok és csatornák mögött legtöbbször nem képzett szakemberek állnak.
Borítókép forrása: Pixabay.com
