Megdőlni, vagy legalábbis átformálódni látszik Marilyn Monroe leghíresebb mondata, miszerint „a gyémánt a nők legjobb barátja”. Noha a valódi drágakövek még mindig óriási népszerűségnek örvendenek, az utóbbi időben új trend ütötte fel a fejét Hollywoodban: elérkezett a mesterséges gyémántok hajnala.
Nemcsak szépsége, hanem etikus háttere miatt is egyre népszerűbbek a sztárok körében a mesterséges gyémántok. Emma Watson és Meghan Markle is viseltek már laboratóriumban gyártott ékszereket, Penélope Cruz pedig már saját ékszercsaládot is létrehozott a fenntartható gyönyörűségekből.
Náluk is továbbment a fenttartható ékszerek terén az Oscar-díjas Leonardo DiCaprio, aki nemrég befektetett egy mesterséges gyémántokat gyártó cégbe. Mik azok a mesterséges gyémántok, s miért jelentheti ez az alternatíva a jövőt az ékszerek szerelmeseinek?
Véres gyémánt helyett mesterséges drágakövek
Noha Marilyn Monroe nevezetes mondata olyannyira megmaradt a fejekben, hogy napjainkban is az egyik legértékesebb drágakőként tartjuk számon a gyémántot (2018-ban 147 millió karátot bányásztak ki globálisan, amelynek akkori, világpiaci ára 76 milliárd dollárra tehető), környezetvédelmi és etikai aggályok a mai napig akadnak a megválaszolatlan kérdések a bányászatával kapcsolatban.
Ugyan a gyémántok kitermelését mára a legtöbb helyen teljesen automatizálták, ettől függetlenül továbbra is áll a Leonardo DiCaprio főszereplésével készült Véres gyémántok film tételmondata. Ennek lényege, hogy a véres gyémántként fémjelzett drágakövek kitermelését azok az elefántcsontparti lázadó csoportok működtették, akik a bányákból kinyert, drágakövekből származó haszont az országban zajló véres konfliktusok anyagi finanszírozására használták fel. Ugyan a Kimberley-törvény egy ideig gátat szabott ennek a haszonszerzési módszernek, mivel 2014-ben hatályon kívül helyezték, 2017-ben már közel 7360 karát gyémántot termeltek az elefántcsontparti bányák, s exportáltak globálisan.
Nem sokkal fényesebb a környezetszennyező faktor sem. Mivel a bányászattal foglalkozó vállalatok átlagosan 250 tonna földet mozgatnak meg egy karát gyémánt érdekében, még megsaccolni is nehéz, mekkora energiát használnak fel a cégek a cél érdekében. Mindehhez hozzájön, hogy a talaj megmozgatásához sima felszínre van szükség, így a bányavállalatok erdőirtásra és folyók átterelésére is gyakran adják a fejüket, amely szintúgy beláthatatlan következményekkel bír az élővilágra nézve.
Nem véletlen tehát, hogy az elmúlt években egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a laboratóriumi vagy más néven mesterséges gyémántok, amelyek fizikailag, kémiailag és optikailag is megegyeznek a bányászott, mondhatni eredeti gyémántokkal. A fejlett technológia segítségével azonban az ékszerészek olyasmire is képesek, amire eddig csak a természet: laboratóriumi körülmények között olyan körülményeket hoznak létre, amelyben a drágakövek egyébként keletkeznek.
A laboratóriumi gyémántok rendszerint 60-80 százalékkal olcsóbbak, mint az azonos karátsúlyú és minőségű, természetes gyémántok.
A magas nyomás és hőmérséklet kombinációjának segítségével, vagy kémiai gőzleválasztással készült laboratóriumi gyémántok ugyan hasonló körülmények között jönnek létre, mint természetesen keletkezett testvéreik, mégis csak fele annyi időre van szükségük, hogy elérjék végső formájukat.
Az „érés” után az ékszerészek úgy vágják és csiszolják a drágaköveket, ahogy teszik az immár több száz éve: a folyamat végén nehéz lenne megmondani, igazi vagy mesterséges gyémánttal van-e dolgunk. A gyorsabb keletkezés mellett a környezetvédelmi faktor is a laboratóriumi ékszerek mellett szól: ugyan a mesterségesen létrehozott gyémántok is hagynak karbonlábnyomot, az korántsem akkora, mint a természetesen bányászott társaik kitermelése.
Szépségük mellett talán ez a legnyomósabb érv, ami miatt az utóbbi időben a sztárok is egyre gyakrabban választják a mesterséges gyémántokat, még akkor is, ha olyan nagy nevekről van szó, mint Emma Watson, Penélope Cruz vagy a címétől megvált korábbi sussexi hercegné, Meghan Markle.
Emma Watson és a fenntartható ékszerek
Köztudott, hogy Emma Watson szívügye a környezetvédelem, és az öltözködés terén is törekszik a fenntarthatóságra. A Harry Potter-filmek sztárja a 2018-as Vanity Fair Oscar-partyn tündökölt utoljára különféle etikus eredetű és laboratóriumban készített kiegészítőkben: Vrai&Oro fülbevalói például mesterségesen készített gyémántokból és újrahasznosított aranyból készültek. Szettjét egy Ana Katarina-féle újrahasznosított arany zafír mandzsettával és egy Ana Khour által megálmodott karkötővel és gyűrűvel tette tökéletessé.
Meghan Markle és a mesterséges fülbevaló
Hasonlóan nagy médiavisszhangot keltett, amikor Meghan Markle 2019 januárjában Kimai-tervezte fülbevalókkal a fülében érkezett meg egy londoni eseményre. A Kimai egy népszerű, holland eredetű ékszermárka, amely laboratóriumban készített gyémántokat és ékszereket értékesít: weboldaluk szerint legfőbb küldetésük, hogy nemcsak darabjaik, hanem azok csomagolása is újrahasznosítható anyagokból készüljön.
Egy lépéssel tovább: Penélope Cruz mesterséges ékszercsaládja
A laboratóriumi ékszerek viselésénél egy lépéssel továbbment Penélope Cruz, aki az Atelier Swarovskival karöltve egy teljes ékszercsaládot hozott létre a mesterséges gyémántokból. A Cruz-tervezte ékszerek a 71. Cannes-i Filmfesztiválon (2018-ban) debütáltak, kollekciójában különféle nyakláncok, fülbevalók, karkötők és gyűrűk is helyet kaptak.
„Az, hogy olyasvalamit csinálok, ami felelősségteljes, szép, és erőt ad a nőknek, nagyon megható számomra” – nyilatkozta az ékszerekkel kapcsolatban az Oscar-díjas színésznő. Érdekesség, hogy a laborban létrehozott gyémántok mellett Cruz szintetikus zafírokkal és rubinokkal is operált. Minőségüket bizonyítja, hogy azóta olyan hírességek is hordták egyedi darabjait, mint Zendaya, Karlie Kloss vagy Laura Dern.
Aki már a haszonban gondolkodik: Leonardo DiCaprio
Mesterséges gyémánt témában nem mehetünk el szó nélkül Leonardo DiCaprio mellett, hiszen a Volt egyszer egy Hollywood sztárja 2006-tól kezdve az etikus ékszerek szószólója a tengerentúlon. A színész a már említett, Véres gyémánt című filmben nyújtott alakítása kapcsán első kézből értesült a gyémántbányászat veszélyeiről, s innen datálják elköteleződését a laboratóriumi drágakövek iránt. DiCaprio olyannyira bízik az etikus kövek jövőjében, hogy invesztált is ebbe az új iparágba: 2015-ben befektetett a San Francisco-i Diamond Foundry Kft.-be, amely napelemes technológiát használ a laborban termesztett gyémántok előállítására.
Noha a tengerentúlon már évek óta dívik a mesterséges gyémántok divatja, idehaza csak most kezdik felfedezni előnyeit. Itthon utoljára a Cápák között című népszerű műsorban hallhattunk a laboratóriumban létrehozott gyémántokról: Feil Róbert ékszerész, az Artidia márka tulajdonosa akkor arról számolt be, hogy hazánkban az elsők között foglalkozik és kereskedik laboratóriumban létrehozott gyémántokkal.
Források: TheKnot.com, XForest.hu
Borítókép forrása: Laurent Koffer / Getty Images