A mellrák kapcsán a legtöbben kapásból a csomókra gondolnak, pedig a szervezet sok egyéb tünettel jelzi, ha gond van. Cikkünkben sorra vesszük ezeket.
Mindannyian tudjuk, hogy egy szokatlan csomó a mellrák figyelmeztető jele lehet, ám bizonyos, például a bőrt vagy a mellbimbót érintő tünetekről sokan nem hallottak. Pedig a betegség eredményes kezeléséhez elengedhetetlen a korai felismerés, annál is inkább, mivel hazánkban évente kétezer nő hal meg mellrák miatt. Vagyis egy a nyolchoz az esélye, hogy egy nőt mellrákkal diagnosztizálnak. Az amerikai Országos Rákkutató Intézet 2016-os konferenciájának adatai alapján pedig minden hatodik, mellrákkal diagnosztizált nő nem a csomók miatt fordul orvoshoz. De akkor mivel? Az alábbiakban erről lesz szó.
A leggyakoribb mellrákra utaló jelek
Bármilyen hirtelen elváltozás a mellben azt jelezheti, hogy valami baj van – állítja az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet (NCI). Ide tartoznak a mell méretében vagy alakjában bekövetkező módosulások, de a szokatlan mell- vagy mellbimbófájdalom is indokolttá teheti az ellenőrzést, csakúgy, mint a hirtelen befelé forduló mellbimbó – olvasható az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központjának (CDC) közleményében.
Sok nő nem veszi észre, hogy a mell körüli bőr is fontos egészségügyi információkkal szolgálhat. Ha a bőr kipirosodik, megvastagszik, pikkelyes lesz, gödröcskék jelennek meg rajta, esetleg domború vagy dudoros lesz, feltétlenül keressünk fel egy szakorvost, javasolja az NCI. Míg a CDC szerint valójában minden bőrirritációt, a csomót és mell körüli bőrelváltozást komolyan kell venni.
Ugyanez vonatkozik az esetlegesen előforduló mellbimbóváladékra (az anyatej kivételével). És ha bármilyen duzzanat, melegség vagy érzékenység jelentkezik, akkor ezek a mellrák jelei is lehetnek, különösen a gyulladásos emlőráknak nevezett agresszív típusé, magyarázza a Mayo Clinic. Az Amerikai Mellrák Egyesület (ACS) szerint a kar alatti vagy a kulcscsont körüli duzzadt nyirokcsomókat szintén meg kell vizsgálni, mivel a mellrák már azelőtt átterjedhet ezekre a területekre, hogy csomót éreznénk.
Mire utalnak ezek az elváltozások a mellben?
A fenti elváltozások természetesen nem pusztán mellrákot jelezhetnek – az NCI szerint a menstruációs ciklusunkkal is összefüggésben lehetnek. Mivel a mellek göröngyösebbek vagy érzékenyebbek lehetnek a menstruáció előtt vagy alatt, a kezelőorvos ilyenkor új időpontot adhat a vizsgálatra. Az ACS szerint az emlő egészségének fontos része, hogy megismerjük, hogyan néznek ki és úgy általában milyenek. Ha bármi szokatlant észlelünk – legyen az összefüggés a mell méretével, a mellbimbó megjelenésével, szerkezetével vagy érzékenységével –, a lehető leghamarabb kérjünk segítséget.
Mivel a betegség több típusa nem látható vagy érezhető, a rendszeres önvizsgálat mellett a mammográfiai szűrés a legjobb módja a betegség korai felismerésének. A szűrést érdemes már a húszas években elkezdeni, otthoni önellenőrzés formájában a csomók után kutatva. Ha a családi kórtörténet alapján nem vagyunk veszélyeztetettek, negyven év felett kétévente ajánlott mammográfiás vizsgálatra menni. Magasabb rizikó esetén gyakrabban, illetve már a harmincas évek elejétől. Ilyen esetben az orvos ultrahangvizsgálatot javasolhat, ugyanis ekkor még sűrűbb az emlők mirigyállománya.
Milyen tényezők növelik a mellrák kockázatát?
Az emlőrák pontos okai máig nem tisztázottak, a különféle tanulmányok ugyanakkor számos kockázati tényezőt azonosítottak, köztük hormonális, életmódbeli és környezeti okokat is. Ilyen lehet a magasabb életkor, ha a betegség szerepel a családi kórtörténetben, a korai menstruáció és késői menopauza, ha az első terhesség harminc éves kor felett történik, vagy nem volt terhesség, a szoptatás hiánya, az orális fogamzásgátlók alkalmazása, genetika, a mellkasi sugárterápia, kombinált hormonterápia hosszú távú alkalmazása és az elhízás menopauza után.
Borítókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix
