Miért szexelünk? Leginkább, mert jó érzés. Csakhogy a történetnek ezzel még nincs vége tekintve, hogy az emberi test igen bonyolult szerkezet, ami az aktus során közvetlen kapcsolatba kerül egy másik, szintén komplex testtel. Az eredmény? Íme:
Mi történik a férfi és a nő testével szex közben?
Az ember azt hinné, a válasz egyértelmű, de korántsem az. Nemtől függetlenül számos dolog történik testünkkel az aktus során, melyek ráadásul messze túlmutatnak a nemi szerveken vagy a szexuális vonzerővel bíró testrészeken.
Jó hír, hogy minél alaposabban megismerjük ezeket a folyamatokat, annál jobbá tehetjük nemi életünket, és ezáltal jobb szeretőkké válhatunk. És akkor még nem említettük a kielégítő szexuális élet többi előnyét, például a jobb immunitást, az alacsonyabb vérnyomást vagy a megemelkedett endorfin-szintet.
Na, de nézzük, mit tesz egészségünkkel a rendszeres közösülés. Vagy éppen mit nem: lefogyni ugyanis biztosan nem fogunk tőle. (Egy közepes intenzitású aktus során 85 kalóriát égetünk el, ami nem túl sok.) Ám ha súlycsökkenést nem is érhetünk el vele, hosszabb ideig élhetünk.
Szintén tévhit, hogy az idősödő férfiak szívrohamot kaphatnak a szex közben: olyannyira nem, hogy a rendszeres nemi életet élő férfiaknál ötven százalékkal alacsonyabb az elhalálozás kockázata a következő tíz évben, szexmentes életet élő társaikhoz képest.
Sőt, arra is van megoldás, hogy megállapítsuk, tanácsos-e egy adott férfinak nemi életet élnie: amelyikük mellkasi fájdalom nélkül képes két lépcsősoron felmenni, annak nem kell aggódnia az infarktus miatt!
A szex négy fázisa
Masters és Johnson szexterapeuták alkották meg elsőként a szexualitás négy lépcsőjét. Az első az izgalom fázisa: ide tartozik a csókolózás, az egymás simogatása, miközben az érintések hatására egyre intenzívebb vágyat érzünk partnerünk iránt. A pulzusszám és a légzés felgyorsul, a bőr kipirosodik az izgalomtól, a szemek csillognak, a nemi szervek mindkét félnél megduzzadnak.
Megnő az adrenalin-, ösztrogén-, tesztoszteron– és progeszteron-szint. Ezt követi az úgynevezett plató fázis, az orgazmus előtti állapot, ami férfiaknál és nőknél egyaránt még erősebb izommunkával jár: előbbieknél még a vizeletet szabályozó izmok is megfeszülnek, megakadályozva ezzel a vizelet és az ondófolyadék keveredését. Az agy bizonyos részein pedig fokozott neurológiai aktivitás megy végbe, amitől teljesen kikapcsolnak.
A harmadik fázis maga az orgazmus, ami még jelentősebb medenceizom-összehúzódásokkal jár, plusz a nőknél érintett a hüvely és a méh izomzata is. Ez a fázis a nőknél egymás után többször megtörténhet, a férfiaknál nem.
A hirtelen, intenzív feszültségoldás egyeseknél akár mini eszméletvesztést is okozhat, mások ezt jóval enyhébb lefolyásúnak élik meg. Az utolsó fázis az enyhülés: az izmok apránként ellazulnak, a szívverés lassul, a vérkeringés visszatér a normál állapotába.
Az oxitocin és a prolaktin
Amikor ölelkezünk, szervezetünkben több hormon is felszabadul, de közülük az egyik legfontosabb az oxitocin. Ez alapvetően a szüléshez kapcsolódik (ez felel a méhösszehúzódásokért), de oxitocin termelődik orgazmus után, sőt az ondó is tartalmaz valamennyit.
A szex során emellett dopamin is termelődik, ami aktivizálja az agy jutalomközpontját. Míg a nyugalomért felelős prolaktin hormon – ami egyébként alvás közben éri el a legmagasabb szintjét -, így valószínűleg ezért alszunk nyugodtabban egy szerelmi légyottot után. Ilyenkor ellazultnak, elégedettnek érezzük magunkat, és partnerünket is közelebb érezzük, mint szex előtt.
Miért pirulunk ki?
Az izgalom és az orgazmus egyik legárulkodóbb jele a kipiruló arc és a felhevült bőr. De ez érinthet más testrészeket is, mivel az erek elkezdenek kitágulni, de leginkább az erogén zónákban fokozódik a vérellátás: a füleknél, a nyaknál, a mellbimbónál vagy a nemi szerveknél. Ennek a vértolulásnak köszönhető az extrém érzékenység szex közben, valamint a nők nedvesedése is.
Kiegészítő fázisok
Masters és Johnson négylépcsős elméletét jócskán kiegészítették az elmúlt évtizedekben. A hetvenes évek végén Helen Singer Kaplan szexterapeuta hozzárakta a vágy összetettségét, amely szerint érzelmileg is készen kell állnunk az aktusra a vágy kialakulásához.
Vagy említhetnénk 2001-et, amikor Rosemary Basson egyetemi professzor körkörös szexuális válaszmodellje alapján megfogalmazta, hogy az emberek nem pusztán a vágy indíttatásából élnek nemi életet. Szerinte a négy fázis nem feltétlenül sorrendben követi egymást, emiatt az nemcsak partnercserével változhat, hanem minden szexuális élmény egyedi.
Hiába jó, mégsem szexelünk eleget
Kaye Wellings, a London School of Hygiene professzora túlhajszolt életvitelünket teszi felelőssé a kevés szexuális élményért. Tény és való, soha nem volt még ilyen könnyű szexuális partnert szereznünk, mégis azt tapasztaljuk, hogy az emberek jóval ritkábban élnek nemi életet annál, mint amire egyébként igényük lenne.
Ezzel kapcsolatban van is egy 34 000 fő (férfiak és nők egyaránt) bevonásával készült tanulmány, amely szerint ritkábban szeretkezünk, mint egy évtizeddel ezelőtt. A nők fele, míg a férfiak kétharmada nem tartja kielégítőnek szexuális életét.
Wellings szerint ezért részben a digitális kor miatt alakult így, amely egyrészt folyamatosan ingerekkel bombáz minket, másrészt teljesen összemossa a munka és magánélet közötti határokat: ahelyett, hogy párunkkal beszélgetnénk egy jót, a laptop vagy a telefon képernyőjét bújjuk, nincs időnk egymásra, elvész az intimitás, és ezzel együtt a szex iránti vágyunk.
Borítókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix
