A Psychology Today definíciója szerint érzelmi bántalmazásról beszélünk, ha a bántalmazó aláássa partnere alapvető önbizalmát és önszeretetét, melyeket idővel felvált a saját önértékelésükkel, értékükkel, az igazságossággal, az irgalommal és a szeretettel kapcsolatos zavarodottság. Az abuzív partnerek ráadásul hatalmas fegyvertárral rendelkeznek a nyílt sértésektől kezdve az infantilizáláson át, a passzív agresszióig rengeteg eszközt képesek bevetni céljaik érdekében. Legerősebb fegyverük azonban abban rejlik, hogy tetteik a külvilág előtt szinte teljesen láthatatlanok.
Az érzelmi bántalmazás felismerése azonban nem feltétlenül az első lépése annak, hogy valaki kilépjen egy mérgező kapcsolatból. JR Thrope, a Bustle szerzője saját példáján keresztül szemlélteti ezt: noha idővel rájött, hogy egy nárcisztikus személlyel él együtt, párja kontrollja, valamint a romokban heverő önbecsülése mégsem hagyta, hogy lépjen. (Ahogy fogalmaz, végül a szerencsén múlott, hogy elmenekülhetett.) Ezért mindenkinek azt tanácsolja, hogy amennyiben hasonlót tapasztal környezetünkben, senkitől se várjunk változást csak mert felhívjuk a figyelmét arra, hogy érzelmileg manipulálják, inkább biztosítsák feltétlen támogatásunkról az érintettet. Amennyiben pedig a saját kapcsolatunkban érzékeljük a jeleket, egy percig se habozzunk akár szakszerű segítséget, akár barátainkét, családunkét kérni.
A rejtett érzelmi bántalmazás leggyakoribb jelei
- Megvetéssel, lenézéssel reagál az álmainkra
Minden pár életében lehetnek nézetkülönbségek a jövőbeli terveket, álmokat illetően, csakhogy nem mindegy, hogy ezt milyen formában nyilvánítják ki. Abby Rodman pszichoterapeuta szerint ha párunk válasza egy horkantás és/vagy rosszindulatú megjegyzés, esetleg gúnyolódás a vágyainkra, akkor azt nyugodtan vehetjük figyelmeztető jelnek. A megvetés és a lenézés érzelmi bántalmazásra utal, hiszen ha a bántalmazó bátorítana minket célunk elérésére – mert mondjuk sok utazással járó munkát szeretnénk -, akkor elveszítené a kontrollt életünk irányítása felett.
- Figyelemmegvonás
Sokan azt gondolhatják, hogy az érzelmi bántalmazásra inkább a túlgondoskodás jellemző, azonban a hallgatás is lehet az erőszak formája. A kényszerhallgatás – amit a Talkspace nevű terápiás szervezet „visszatartásnak” nevez – egy érzelmileg súlyosan bántalmazó taktika, melynek célja, hogy a bántalmazó megbüntessen a ‘kihágásunkért’, ergo amiért nem az ő akarata szerint cselekedtünk. Ha partnerünk nem hajlandó válaszolni, napokig nem áll szóba velünk, és megtagadja tőlünk a szeretetet vagy a figyelmet, annak ellenére, hogy mi megkíséreljük rendbe hozni a dolgokat, akkor ez is az érzelmi bántalmazás egyik rejtett jele. A bántalmazó ráadásul sokszor nem azért viselkedik így, mert párja tényleg csinált valamit, hanem egyszerűen szeretné felforgatni kicsit az életét, hogy a bántalmazott egyetlen gondolata az legyen, mivel tehetné boldoggá bántalmazóját.
- A bántalmazó saját magát helyezi az áldozat szerepébe
Dr. Steven Stosny, a Psychology Today munkatársa érdekes betekintést nyújt az érzelmi bántalmazók pszichológiájába, és rávilágít egy újabb jelre: szerinte a bántalmazók gyakran szorongó egyének, akik legbelül alkalmatlannak érzik magukat, és mivel úgy gondolják, hogy mások csak megerősítik ezen félelmüket, ezért hajlamosak arra, hogy a különböző helyzetekben áldozatot csinálnak magukból. Ez a viselkedés egy párkapcsolatban a hibáztatás mintáiban érhető tetten: ha valami rosszra fordul, az valószínűleg a bántalmazott hibája lesz akkor is, ha ez valójában nem így van.
- Nyíltan minimalizálja igényeinket és szükségleteinket
A Counseling Directory tanácsadó cég szerint az érzelmi bántalmazás egyik legfinomabb technikája az úgynevezett „minimalizálás”, ami nem csupán abból áll, hogy a bántalmazott eltörpülve érezze magát a bántalmazó mellett, noha ez is az egyik célja. A minimalizálás pszichológiai értelemben valaminek a lekicsinyítése, jelentéktelenné tétele, egy érzelmileg bántalmazó kapcsolatban a minimalizált dolog pedig mindig a miénk lesz: az érzelmeink, az érzéseink, a problémáink és a nézeteink. Az érzelmi bántalmazó olyan érzést kelt partnerében, mintha eltúlozná az aggodalmait, és csak figyelmet keresne, de valójában alkalmatlan a nyilvánvaló problémák megoldására, vagy csak kitalál valamit. Még ha jóindulatúnak tűnik is a minimalizálás („Ne törd a fejed ilyen kis apróságon!”, „Majd én elintézem helyetted!”), akkor sem az.
- Olyan elvárásokat támaszt felénk, amiknek lehetetlen megfelelni
Az érzelmi bántalmazást gyakran a romboláshoz társítjuk, csakhogy annak bizonyos fajtái az elvárásokon alapulnak: a bántalmazó partner irreálisan magas elvárásokkal teli piedesztálra állíthatja párját, majd folyamatos csalódást és büntetést mutat, amikor a bántalmazott képtelen teljesíteni azokat. Az Out Of The Fog a perfekcionizmussal köti össze ezt a sajátos vonást: „tökéletességre való törekvés, melynek hatására az illető kényszert érez arra, hogy a legjobbat nyújtsa, magas szinten teljesítsen.” Egy érzelmileg bántalmazó kapcsolatban ez úgy néz ki, hogy a bántalmazó folyamatosan elvárja párjától, hogy toppon legyen élete minden területén, és azonnal kiakad, ha a bántalmazott néhanapján ‘alulteljesít’.
- Megaláz mások előtt, majd azt mondja: a túlérzékenységünk miatt vagyunk idegesek
A párok viccelődhetnek egymással, ez teljesen rendben van, azonban van egy határ, amit ha bármelyik fél átlép, akkor ott már rejtett érzelmi bántalmazásról beszélhetünk. Az Office Of Women’s Health szerint ha a bántalmazott folyamatosan megalázza párját rokonaik, ismerőseik, barátaik előtt, akkor ez arra utal, hogy nem tiszteli sem a bántalmazott személyes határait, sem pedig annak érzelmeit. Ha pedig partnere megpróbál kiállni magáért, akkor túl érzékenynek nevezi, vagy elbagatellizálja a szituációt.
- A bántalmazott idővel úgy alakítja a párbeszédeket, hogy semmiképp se bántsa meg a bántalmazót
Az Everyday Health korábbi cikke ír arról a jelenségről, amit úgy nevezünk: „tojáshéjon kell járni”, ami szintén a rejtett érzelmi bántalmazás jele. A tojáshéjon járkálás általában arra a tendenciára utal, hogy „a bántalmazott mindent aszerint ítél meg, hogy a bántalmazó hogyan reagál majd rá.” Ha tehát félünk a megalkuvástól vagy az akaratunk érvényesítésétől, és már előre abban a tudatban készülünk egy beszélgetésre, hogy számunkra biztosan fájdalmas lesz, akkor a párkapcsolat aligha nevezhető biztonságosnak vagy támogatónak.
Amennyiben bántalmazás (akár, szóbeli, lelki, fizikai, szexuális vagy gazdasági erőszak) áldozatai vagyunk, jogunk van a segítségre: az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat a nap 24 órájában Magyarországról ingyenesen elérhető a következő telefonszámon és e-mail címen: +36 80 20 55 20, okit@csalad.hu
Borítókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix