Vajon mi a szerelem képlete? Mi kell nekünk, nőknek ahhoz, hogy azt érezzük, megérkeztünk oda, ahová mindig is vágytunk? Mikor horgonyozhatunk le végre valaki oldalán, akivel majd együtt öregedhetünk meg? Aki mellett már nincsenek kérdések és ahol már nem kellenek „check” listák. Ahol már eltűnnek az elvárások és a veszélyes játszmák. Ahol már nem repkednek pillangók a gyomrunkban, és aki mellett otthonra találhat a lelkünk.
Szerelem: A szenvedély valójában szenvedés?
Tizenévesen a gyermekkorunkban látott tündérmesék nyomán még a szőke hercegről álmodozunk, aki majd bevágtat az életünkbe hófehér lován (vagy luxusjárgányával) és megment minket a tűzokádó sárkánytól. Húszévesen olyan szerelmet keresünk, mint a Katrina hurrikán. Ami derült égből villámcsapással, szenvedélyek viharában toppan be az életünkbe, és mindent elsöpör. Később, ha elég bátrak vagyunk ahhoz, hogy önmagunk legyünk, rájövünk, hogy a SZENVEDÉLY, valójában SZENVEDÉS és talán feladjuk azt, hogy listák segítségével keressük a Nagy Őt… Aki lehet nem egy fehér lovon és nem is a szenvedélyek viharában kopogtat be ajtónkon… Hozzám például egészen meglepő módon jött. Bár szőkének szőke volt, de nem lóháton érkezett, hanem egy 98-as, lestrapált Volkswagen poloval, amit ő csak „Villámnak” becézett. De amikor átlépett a lakásom küszöbén, furcsa módon azonnal eltűntek a kérdések. Nem voltak toxikus se veled, se nélküled játszmák, nem voltak hazugságok és nem tombolt a szenvedélyek mérgező vihara sem. Két felnőtt ember, egy férfi és egy nő találkozott egymással álarcok és a tökéletesség illúziója nélkül… És hogy mit tanultam meg tőle?
Hogy többé ne a mindent lángra lobbantó szikrát keressem, amitől bizsereg a testem és lelkem, inkább egy kályhát, ami mellett otthonra lelhetek.
Látom, ha hiszem avagy mi van a Volkswagen után?
Egy komoly kapcsolat nem működhet akkor, ha a férfi és a nő is álarcokat visel, de akkor sem, ha túlzott elvárásai vannak a másik felé! A nő nem élheti meg a női energiáit, míg át nem adja magát testileg és lelkileg is a férfinak és nem tanul meg igazi nőként létezni… De egy férfi sem élheti meg saját férfiasságát, amíg fel nem adja az állatias vágyát, hogy minden nőt meghódítson és csak egy valakire fókuszáljon, a lelkével és a testével egyaránt…
…De amikor a nő átadja magát saját nőiességének és a férfi megtanulja, hogyan kell felelősséget vállalni és nem rejti véka alá saját erősségeit és gyengeségeit, akkor KISFIÚBÓL FÉRFIVÉ válik, ilyenkor történhet meg a csoda! Ezzel az együtt rezgéssel valóra váltható minden álom!
Sokszor megtéveszt minket az, amit a szemünkkel látunk és a tökéletesség illúzióját keressük a valódiság helyett. De szerintem a párválasztásnál nem arra kellene összpontosítani, hogy mit látunk (és a látottakhoz milyen előítéletünk társul) hiszen az nem feltétlenül a valóság. Hiszen a szemünk gyakran tréfát űzhet velünk, de a hitünk és a szívünk sosem hazudik! Nem számít, hogy a Nagy Ő luxusjárgánnyal, vagy lestrapált Volkswagen poloval érkezik-e hozzánk, ha a kettőnk között lévő szerelem őszinte alapokon, a tudatosság és önismeret szintjén köttetik, együtt valóra válthatjuk álmaink életét. Egy ilyen típusú szerelemben a NŐ és a FÉRFI egyaránt kihozhatja a másikból a legjobbat.
A szenvedély hurrikánját pedig jobb, ha inkább a saját magunk szolgálatába állítjuk és afféle múzsánkká válik a mindennapokban és a hivatásunkban, hiszen a szenvedélyből csak ritkán alakul ki házasság.