Az egyik legnagyobb kapcsolatgyilkos a másik fél mobiljának rendszeres nézegetése.
Felesleges is vitázni arról, hogy milyen esetekben szabad belenézned a szerelmed mobiljába, mert egyértelmű válasz létezik rá: soha.
Az üzenetei nem rád tartoznak, a híváslistájához semmi közöd, ha egy képet keresnél benne, kérd meg, hogy küldje át, ha pedig a böngészési előzményeket… akkor felejtsd el! A stabil és erős kapcsolatokban semmi szükség nincs arra, hogy ellenőrizgesd a másik felet, ha nem elég szoros a kötelék, akkor pedig valószínűleg úgysem a párod üzenetei között találod majd meg a sokat érő kapcsolati tippeket, amivel megjavíthatod – maximum egy óriási veszekedést vagy bizalmatlanságot idézel elő.
Bántalmazó kapcsolat vagy egy ártatlan csekkolás?
Akármilyen vonzó is csak egy percre átpörgetni, kivel levelezett Messengeren, és akármennyire hívogató, ha bejelentkezve maradt a laptopodon a Facebookon, ne hallgass a válladon ülő kis ördög csalogató szavaira, mert el kell hogy áruljuk: a másik üzeneteinek átolvasása már benne van a bántalmazó kapcsolat ismérvei között. Bizony, nem csak egy pofon vagy épp az érzelmi terror az, ami bántalmazásnak számít, hanem a kontroll is, és a szerelmed üzeneteibe való belenézegetés nem más, mint irányítás.
Kontrollálni akarod, azaz tudni akarsz arról, hogy kivel és mit beszélt, esetleg még megjegyzéseket vagy utalásokat is teszel rá óvatosan, sőt, ha féltékenység alakul ki benned, agresszív kommunikációba is torkollhatnak a beszélgetéseitek az üzenetek ismeretében.
Nincs olyan, hogy „de csak belenéztem” vagy „gyanakodtam valamire”, esetleg „kíváncsi voltam”, ugyanis ha egyszer találsz valamilyen ürügyet, akkor mindig fogsz, és elindul a lejtmenet.
A privát szféra
Nemcsak az ellenőrizgetés kontrolláló mivolta miatt tilos belenyúlkálni a másik privát dolgaiba. Ahhoz, hogy egy kapcsolat jól működjön, mindkét félnek szüksége van a személyes szférára, mind fizikailag, mind érzelmileg. Ahogy nem túl egészséges folyamatosan napi 24 órát együtt tölteni, úgy az sem ajánlott, hogy ne tudjon az ember úgy beszélgetni valakivel, hogy a partnere ne tudna mindent róla.
Az őszinteség és nyitottság fontos, de ugyanennyire számít az is, hogy adjuk meg a lehetőségét annak, hogy a partner maga ossza meg velünk azt a mennyiségű infót, amennyit szeretne.
A kutatás háttere
Általában azok szoktak szimatolni a másik után, akiknek maguknak is van valami titka, vagy épp nem biztosak a saját értékeikben, képességeikben. Képesek akár az erkölcsi fölényüket is elveszteni csak azért, hogy miután kiolvasták a másik komplett üzenettárát, a titokban beszedett infókat jól a másik arcába vágják, sőt, olyan is akad, hogy hatalmas tévedés, félreértés áldozatai lesznek, de nem hajlandóak beismerni, annyira a saját igazukat akarják látni.
Az önbizalomhiány miatt sokan hetekig képesek továbbnyomozni, tovább göngyölíteni a szálakat, csak azért, hogy igazolást szerezzenek a vélt vagy valós történetekről, amiket a telefon rejtett.
Jobb tehát ebbe a gödörbe inkább nem belelépni, mert borzasztó arcvesztés származhat belőle, a másikban okozott sebekről már nem is beszélve.
Borítókép forrása: Freepik