Bizonyosan többeket foglalkoztat az a kérdés, hogy miért épít gátat a hód. Valójában a magyarázat nem bonyolult, különösen akkor, ha beleássuk magunkat ennek a kis lénynek az életmódjába.
Hogy megértsük, hogy miért épít gátat a hód, valamelyest bele kell látnunk a hódok életmódjába. A Magyarországon is élő eurázsiai hód rendkívül gyakori volt, ám az 1800-as évek közepére a vadászatok miatt kipusztult, majd csak az 1990-as évekig nem volt Magyarországon hódpopuláció. Miután egymás után jelentek meg országunkban az újabb egyedek, a szakemberek tudatosan segítették őket a visszatelepülésben, így ma már a Tisza több szakaszán is találkozhatunk hódokkal.
Miért épít gátat a hód?
A szakértők azt figyelték meg, hogy a mély víz rendkívül fontos a hódoknak, így a kisebb-nagyobb tavak már alkalmasak a gátépítésre. Mivel a víznek nincs sodra, mint a folyók esetében, könnyebben megy a gátépítés, amelynek nem az a szerepe, hogy a víz mozgását lassítsa, hanem a fészekrakás.
A hódok gátjai ugyanis úgy vannak kialakítva, hogy alulról, a vízből bejárat nyíljon egy, a gát tetején kialakított fészekbe. Ennek előnye, hogy csakis a vízből lehet megközelíteni, így a szárazföldi ragadozók számára nemcsak rejtetté válnak az állatok, hanem bármiféle lehetőségük is megszűnik arra, hogy vadásszanak rájuk.
Természetesen a megfelelő gát kialakításához sekélyebb vizeket kell találniuk az állatoknak, de egy megfelelően kiválasztott környezetben hosszabb távra is lehet tervezni, így a telet is átvészelhetik a hódok, tavasszal pedig a kölykeiket is nevelhetik a lakban, míg nem elég nagyok ahhoz a kicsik, hogy kimerészkedjenek.
Mindennek ellenére ezeknek az állatoknak nem az az elsőszámú célja, hogy a gát által védve legyenek, hiszen annyira okosak, hogy nemcsak bejárat, hanem kijárat is van! Ha egy ragadozó mégis bejutna a búvóhelyükre, ők egy másik járaton át menekülhetnek.
A hódok sok esetben nemcsak maguknak építenek gátat, hanem az összes hódcsaládnak. Egy-egy kialakított lakban jellemzően legfeljebb tíz hód él, ám egy gáton több fészket is találhatunk. A kis alkotók gondolnak arra is, hogy ne csak nekik, hanem kamrának is legyen hely, ugyanis bár ők nem alszanak téli álmot, készülnek arra, hogy a hidegebb időszakban is legyen élelem, amit már nyáron elkezdenek felhalmozni az otthonukban. A tervezéskor a víz ingadozásáról sem feledkeznek meg, és többszintes lakot hoznak létre a fadarabokból. A legnagyobb hódok által épített gát a kanadai Albertában volt, ami 500 méter hosszan húzódott a vízben. Érdekes módon azonban ezek a kis állatok akkor is építkeznek, ha közel s távol nincs olyan állat, ami árthat nekik.
Mivel a hódok éjszakai életet élnek, sok esetben csupán művükkel találkozunk, őket azonban nem látjuk. Ennek oka, hogy az éj leple alatt több élelmet találnak, és ilyenkor szagot hagyva maguk után könnyebben visszatalálnak az otthonukba. Bár a legtöbb országban nincs természetes ellenségük, ösztöneiket követve maradnak az éjszakai életmódnál, hiszen a szakértők is megerősítették, hogy az átállás nem megy egyik napról a másikra, ám idővel valószínű, hogy nappali életmódra térnek át a természet mérnökei.
Forrás: The Guardian, BBC Science Focus, New Scientist.
Nyitókép forrása: Shutterstock / Puzzlepix