Azt mondják, ha szerzel egy kutyát, megváltoztatja az életedet. Ez igaz is, de néha egy állat úgy tud beavatkozni a történelembe, hogy ezrek vagy akár milliók életét befolyásolja.
Aki megmentette a civilizációt
Világhódító Nagy Sándor kutyájáról, Peritasról volt már szó EBBEN a cikkben. Ott azonban nem tértünk ki arra, hogy megmentette gazdája életét. Nagy Sándor volt az, aki létrehozta az egyik legnagyobb ókori birodalmat, és ezzel kikövezte az utat a ma ismert nyugati civilizáció előtt. Mindez nem történhetett volna meg Peritas nélkül.
Keverék harci kutya volt, sokan úgy vélik, a mai masztiffok őse. A legenda szerint addig védte sebesült gazdáját a máltaiaktól egy indiai ütközetben, amíg meg nem érkeztek Nagy Sándor katonái. Ha az uralkodó nem éli túl ezt a csatát, valószínűleg másmilyen lenne a világunk. A hűséges kutya halálos sebet szerzett a harcban. Gazdája a tiszteletére egy várost nevezett el róla Indiában.
Az állatterápia születése
Sigmund Freudot a pszichoanalízis atyjaként ismerjük, és jóval kevesebben tudják, hogy az állatterápia kitalálása is a nevéhez fűződik. Volt egy csau-csauja, Jofi, aki időnként akkor is a szobában tartózkodott, amikor Freud a pácienseit fogadta. A híres neurológus, pszichiáter nemcsak azt vette észre, hogy a kutya jelenléte megnyugtatja a betegeket, főleg a gyerekeket, hanem azt is, hogy sokkal jobban megnyílnak, és sokkal élénkebbek, mint egyébként.
Aki megmentett egy várost
1925 januárjában diftériajárvány tört ki az alaszkai Nome-ban. Rekordhideget mértek, -60 fok volt. Sürgősen szükség volt a gyógyszerre, de a várost a következő hónapokban a befagyott óceán választotta el a világtól. A repülés még csak gyerekcipőben járt, úgyhogy a kutyaszán maradt az egyetlen lehetőség az orvosság ide szállítására. Húsznál is több ember és több mint 150 kutya indult a 674 mérföldes – csaknem 1100 kilométeres – útra.
A vezető szánhúzó kutyának, Baltónak volt kulcsszerepe abban, hogy a küldetés sikerült, és végül el tudták juttatni az életmentő gyógyszert Nome-ba. Ennek a vállalkozásnak az emlékére rendezik meg minden évben az Iditarod szánhúzó versenyt.
Az első vakvezető kutya az USA-ban
Morris Frank hatéves volt, amikor egy lovasbaleset következtében elveszítette a látását a bal szemére. Tíz évvel később megvakult, mert egy bokszmeccs során a jobb szeme is megsérült. Négy évvel később, 1927-ben egyetemre járt, amikor édesapja rábukkant a Svájcban élő amerikai kutyakiképző, Dorothy Harris Eustin cikkére.
A nő arról számolt be, hogyan segítenek a kutyák azoknak a veteránoknak, akik az első világháborúban veszítették el a látásukat. Frank Svájcba utazott, kapott egy Buddy nevű állatot, és megtanulta Eustintól, hogyan kell bánni a vele. Amikor hazatért, Frank megalapította az első, vakvezető kutyákat képző intézményt az USA-ban, és azért is sokat tett, hogy megszülessenek a fogyatékkal élőkkel és a vakvezető kutyákkal kapcsolatos törvények.
Nyitókép: A golden retrieverek a legjobb terápiás kutyák közé tartoznak / Shutterstock /PuzzlePix
