A kutyák világnapja alkalmából ma minden kutyusnak jár a jutifali.
Kutyák nélkül ugyan lehet élni, de nem érdemes – ezek a négylábú kis szeretetgombócok valóban az ember legjobb barátai.
Világéletemben kutyás voltam. A szüleim is kutyabolondok, ezért már gyerekkoromban is kiskutyák között nőttem fel. Visszagondolva ma sem kívánhatnék magamnak cukibb és kedvesebb szőrös barátokat. Mindig tudtam, hogy nekem is lesz kutyám, ha felnövök.
Andy Westerson, vagy más néven Westi Anderson 2019 tavaszán csöppent be az életünkbe. Az akkor még a tenyeremben elférő west highland white terrier olyan volt, mint egy puha fehér vattakorong. A nevét Wes Anderson után kapta, mivel rajongunk a Kutyák szigetéért, és a rendező összes pasztellvilágban elhelyezett filmjéért.
Tisztán emlékszem rá, hogy mivel tudatos, következetes gazdik szerettünk volna lenni, ezért megbeszéltük, hogy a kutya nem fog velünk aludni az ágyban. Így az első éjszaka hasonlóan telt, mint amikor a friss szülők hazaviszik az újszülöttet a kórházból. Egymást váltva, óránként keltünk fel hozzá, amikor hallottuk, hogy keservesen sír. Még aznap éjjel megesett rajta a szívünk, így az első reggelen már a párnám közepén ébredt. Azóta elfoglalta a kanapét is, és ugyan számunkra is hihetetlen, de párnán alszik.
Legalább ennyire meghökkentő az is, hogy tud pohárból inni, és hiába van tele a tányérja friss vízzel, néha kinézi a kezemből a poharat, így kénytelen vagyok magamat hátrahagyva megitatni.
Tévét néz, és imádja a kisállatos insta sztorikat, sőt, profin lehet vele szelfizni is, mindig tudja, hogy hova kell nézni és kitűnően pózol. Igen, a kutyánk egy tipikus „Z” generációs négylábú gyerek.
Néhány hónapos korában már tudott pacsit adni, és mivel ezért mindig jutalomfalattal tömtük, valószínűleg úgy van vele, hogy a pacsi után minden esetben jár valami finomság. Ezért, ha leülünk vacsorázni, odajön és szinte könnybe lábadt szemekkel felváltva adja a pacsikat, hátha valakinek leesik, hogy ezért márpedig jutifali jár.
Labdázásban egy igazi bajnok, gyakran megesik, hogy annyira lefárasztja magát, hogy már nincs ereje vagy kedve hazasétálni. Ilyenkor természetesen egyikünk karjaiban utazik.
Mivel próbálunk környezettudatos háztartást kialakítani, ezért minden pet palackot laposra taposva dobunk ki. Mióta kutyánk van, segítségünk is akad, ugyanis Andy egyik szenvedélye a vizespalack rágás és -lapítás, és ennek a hobbijának néha éjszaka is képes hódolni.
Idén tavasszal úgy gondoltam, hogy élhet a szabad akaratával, ezért kiválaszthatja magának a szülinapi ajándékát. Egy plüss medúza lett a befutó, akihez azóta is érzékeny szálak fűzik.
Utál fürdeni, de még a tappancsmosások után is képes sértődötten elvonulni, egyedül a kutyakozmetikus bír vele. Imádja a darált húst és a virslit. Kedves, bár akaratos és makacs személyisége van, ám az a fajtajelleg maximálisan igaz rá, hogy nagy fekete gomb szemei láttán elszáll a gazdi haragja, akármilyen rosszaságot is követett el az eb.
Egy fehér angyal bundájába bújt kis ördög, aki bármilyen csíntalan is, amikor mellém ül, vagy ráteszi a fejét a kezemre azonnal ki tud engesztelni. Ha rossz kedvünk van, vagy egyikünk megbetegszik, ő a fehérbe öltözött kis ápoló addig vigyáz ránk, amíg újra jobban nem leszünk.
Mindegy, hogy tíz percre vagy négy órára hagyjuk magára mindig ugyanúgy ürül a hazatérésünknek. Ez már-már megható, hiszen ő az egyetlen lény a földön, akinek tökéletesek vagyunk. Feltétel nélküli szeretete és ragaszkodása túlmutat a legtöbb emberi kapcsolódásunkon.
Sokan azt mondják, hogy „de hát ez csak egy kutya.” Nincs igazuk. Egyedi személyiségű, érzéseit tökéletesen kifejező társ, családtag, aki arra vágyik, hogy szebbé tegye a napunkat, és megdicsérjük, amiért megint visszahozta a sokadszorra eldobott botot. Farokcsóválása, vagy az ahogy örül egy új labdának, a mi napunkat is szebbé varázsolja.
Akinek van kutyája, pontosan tudja, hogy miről beszélek. Akinek még nincs, annak szívből ajánlom, hogy mentsen meg egy menhelyi kis árvát, ezzel esélyt adva magának és a kutyának is egy, új boldogabb életre.
A kutyatartás ugyan néha fárasztó, sok áldozattal jár, de rengeteg dologra megtanít: segít kialakítani a mindennapi rutint, biztosít a napi minimum egy óra szabadlevegőn töltött sétáról, és ami talán a legfontosabb, hogy megtapasztalhatunk egy olyan szeretetet, ami semmihez sem fogható.
Kapjon ma a kutyák világnapján minden kiskutya eggyel több jutifalit.
Borítókép forrása: Bécsi Éva
Ez is érdekelhet
Kutyák álmaiban a jövő? – A háziállatok tudata hasonló lehet az emberéhez
Egy közös háztartásban nemcsak szerelmünk, hanem háziállatunk kapcsán is rendre meglepő tulajdonságokat fedezhetünk fel, például azt, hogy kutyusaink alvás közben gyakran mozognak. Az izomrángások, jellegzetes szemremegés vagy nyüszítés egyértelmű bizonyítékként szolgálnak arra, amit már eddig is sejtettünk: kedvenceink álmodnak, méghozzá nem is akárhogy. A teljes cikket IDE kattintva tudod elolvasni.
