Ha túl sok játéka van a gyereknek, könnyeben lehet figyelemzavaros, és a minőségi játékidőt sem élvezi egy fejlődéstani kutatás szerint.
Szülőként hajlamosak vagyunk abba a hibába esni, hogy akár szeretetünk jeléül, akár azért, hogy ne unatkozzon, rengeteg kacattal elmozzuk gyermekünket. Pedig mindannyian jobban járnánk, ha rendet teremtenénk a káoszban, és könnyítenénk az életünkön. Mert ha túl sok játéka van a gyereknek, az komolyan árthat a fejlődésének egy kutatás szerint.
Ezért baj ha túl sok játéka van a gyereknek
A nem reprezentatív tanulmány az ohioi Toledo Egyetem munkatársainak jóvoltából készült, akik 36 kisgyereket vizsgáltak: a kísérletvezetők egyesével egy terembe vezették a gyerekeket, akiknek nem volt más dolguk, mint négy vagy 16 féle játékkal játszani harminc percig. Kiderült, hogy a kicsik sokkal kreatívabbak, ha kevesebb játékból választhatnak. Sőt, mindegyik játékkal kétszer annyi ideig játszottak, több felhasználási lehetőséget láttak bennük, és a fél óra elteltével is játszani akartak.
A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a szülőknek, iskoláknak és óvodáknak el kellene pakolniuk a játékok többségét, és csupán néhányat kellene rendszeresen cserélgetniük, hogy a gyerekek kreatívabbak legyenek, illetve képessé váljanak egyetlen dologra összpontosítani huzamosabb ideig. Az Infant Behavior and Development című szaklapban publikált tanulmány vezető szerzője, dr. Carly Dauch szerint kutatásukkal azt próbálták meghatározni, hogy a kisgyermekek környezetében lévő játékok száma befolyásolja-e játékuk minőségét.
Ahogy fogalmaz, úgy tűnt, hogy a játékok mennyisége befolyásolja a játék időtartamát és mélységét. Vagyis minél több játék veszi őket körül, annál könnyebben elterelődik a figyelmük, mert a gyerekek agya zavaró forrásként értelmezi a nagy választékot. A szerzők szerint noha a figyelemirányítás jelei már kisgyerekkorban megmutatkoznak, azért ilyenkor még könnyen elterelhető, így ha túl sok játéka van a gyereknek, akkor elképzelhető, hogy figyelemzavaros lesz.
Hogy a túl sok játék minden bizonnyal elvonja a gyerekek figyelmét, arra német kutatók már az 1990-es években rájöttek: Elke Schubert és Rainer Strick kísérletében három hónapra elvitték a játékokat egy müncheni óvodából. Néhány hét elteltével a gyerekek alkalmazkodtak a helyzethez, és onnantól kezdve a játékuk sokkal kreatívabb lett, illetve az óvodai közösség is erősödött.
A ClutterFree with Kids című könyv szerzője, Joshua Becker szerint is a kevesebb játék jobb a gyerekeknek, mert ez ösztönzi a kreativitást, fejleszti a figyelmet, és megtanítja a kicsiket arra, hogy vigyázzanak értékeikre. Szerinte utóbbi aligha fontos számukra, hogy ha egyszer végtelen mennyiségű játékból választhatnak. „Ha túl sok játéka van a gyereknek, akkor automatikusan kevésbé figyel rájuk. Nem tanulja meg értékelni őket, hiszen mindig lesz helyette másik. A kevesebb játék azonban leleményessé teszi őt azáltal, hogy csak a kéznél lévő dolgokkal igyekszik megoldani a problémákat. A találékonyság pedig korlátlan lehetőségeket rejtő ajándék” – magyarázza a szakértő.
Mit tehetünk szülőként?
Manapság mindannyian túlságosan elfoglaltak vagyunk – akárcsak a gyerekek, így nekik szinte nincs is idejük megélni gyerekkorukat. Pedig ha minimalista szellemben nevelnénk őket, akkor egyrészt megélhetnék a jelen pillanatot, és mint ahogy már írtuk, kibontakozhatna a kreativitásuk. A minimalizmus elsajátításában segítenek az alábbi tanácsok:
Hagyjuk őt unatkozni
A csendes, önálló játék fejleszti a személyiséget, mert lehetőséget teremt a gyereknek a befelé fordulásra, az önreflexióra. Engedjük meg, hogy ő döntse el, hogy mit szeretne csinálni. Természetesen nem arról van szó, hogy egész nap a tévé előtt ülhet, de biztosítsunk számára több szabadidőt, és hagyjuk, hogy kiválassza, mit szeretne játszani. Talán el sem hinnénk, milyen jót teszünk azzal, ha megengedjük, hogy részben ő irányítsa az életét. Noha minden szülő álma, hogy gyereke boldog legyen és sikeres felnőtt váljon belőle, de ehhez az is kell, hogy megismerje saját magát és a határait.
Ne akarjuk uralni a játékidőt
A rajzolás, babázás, legózás egyaránt nagyszerű alkalmat jelent a kikapcsolódásra, hiszen általuk a gyerek szabadjára engedheti az érzéseit és a kreativitását. Ha folyamatosan kontrolláljuk a játékot, akkor aláássuk a függetlenségét, és meggátoljuk, hogy saját magát szórakoztassa. A szabad, kötetlen játék a gyerek számára a legjobb fejlődési lehetőség, bármennyire is haszontalannak tűnhet felnőtt szemmel. A gyerekek kreativitása és fantáziája akkor szárnyal igazán, ha kevés játékkal vannak körülvéve. Ezért a minimalista gyereknevelés jegyében első körben szelektáljuk a játékokat. Egy részüket dobozoljuk be, de ne dugjuk el túlságosan, mert érdemes néha cserélgetni az elöl lévő játékokkal.
Szabaduljunk meg attól, ami már nem kell
Mindannyiunk mentális egészsége érdekében érdemes eltüntetni a lakás felesleges holmijait. A selejtezésre manapság rengeteg módszer közül választhatunk, ezért elsőként keressük meg a hozzánk legközelebb állót, majd lássunk munkához. Kijelölhetünk egy külön helyet a használaton kívüli dolgoknak, amennyiben nem szeretnénk megválni tőlük, hátha később még szükség lesz rájuk. Szintén hasznos, ha kijelölünk egy kütyümentes zónát a lakásban: gondoljuk át, hogy melyik helyiségben időzünk a legtöbbet, és nyilvánítsuk technológia mentes zónává.
Ahány ember, annyi interpretációja lehet a minimalizmusnak: valaki számára azt jelenti, hogy megszabadul a felesleges tárgyaktól, másnak pedig a tökéletesen hófehér falat a keményfa padlóval. Egy vagy több gyerekkel ugyanakkor ez már nem ilyen egyszerű, ezért használjunk bátran színeket és burkolatot a gyerekszoba falain, miközben nem fullasztjuk bele a gyereket a rengeteg játékba. A megfelelő tárolók kialakítása rendkívül fontos, így például egy nagy fedeles, fonott kosár ideális a plüssállatoknak, a görgős ládák vagy a zsákként összehúzható játszószőnyegekben pedig elférnek az apró építőkockák.
Borítókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix
