Miért érnek korábban a mai fiatalok?

„Milyen nagy már!” és „Kész nő!” – mondogatják sokan, amikor meglátják a lányomat. (És ez a fiatalok körében általános jelenség.) Főleg, akikkel nem találkozunk sűrűn, azoknak szembetűnő a kiskamaszom testi változása. Testmagassága maholnap az én 180 centimmel vetekszik, és szinte biztos, hogy túlnő rajtam. Már újszülött korában, a gerince alapján megmondta a gyermekorvos, hogy nem lesz aprócska termetű. A nemrég született második kislányom esetében pedig már magzati korban, a combcsont hosszának alapján megjósolta az orvos, hogy magas lesz a születendő gyermekem. Az az igazság, hogy óvodától kezdve a tornasor első embere voltam, mindenhol kitűntem a tömegből, így sejtettem, hogy a lányaim sem lesznek alacsonyak.

Egyre magasabbak

A 19. században a férfiak átlagosan 165 centiméter magasak voltak, a nők még ennél is alacsonyabbak. Eltelt jó néhány évtized, és mára már a 190 centis vagy még magasabb fiúk, férfiak látványa egyáltalán nem ritka, sőt, a lányok is egyre sudárabbak. Generációról generációra magasabbak vagyunk, de vajon hol lehet ennek a vége? És egyáltalán: miért nőnek magasabbra az emberek?

A testmagasság leginkább genetika függvénye. Az Adelaide-i Egyetem kutatói azt találták, ha csak egy évtizeddel korábbra tekintünk vissza, a mai fiatalok már azt a magasságot is megtoldották egy-két centiméterrel.

Nincs konkrét válasz arra a kérdésre, hogy miért nőnek egyre nagyobbra a gyerekek, de a genetikán túl nagy szerepe van a táplálkozásnak. Amikor a pestis tarolt, Európa lakosságának több, mint felét elpusztította a járvány, ez azt is eredményezte, hogy több élelem jutott az életben maradt emberek számára. Vagyis több tápanyaghoz jutottak, így magasabbá váltak. A második világháború után újra felgyorsult ez a pozitív irányú változás. A fejlett országokban már lassulni látszik a növekedés, míg fejlődő országokban mindez negatív formában tapasztalható. Vagyis az éhínség, a háborús helyzet, a rossz életkörülmények visszavetik a növekedést.

Egyre korábban érnek fizikailag

A mai gyerekek tehát „úgy nőnek, mint a gomba”, de a testmagasság nem vértezi fel őket tapasztalatokkal. Ma már egyáltalán nem ritka, hogy alsó tagozatos kislányok iskolatáskájában betét is megtalálható a korai pubertás miatt. Habár talán ez a ritkább, de az biztos, hogy a felső tagozatos lányok már „nővé” érnek, egyre fiatalabb korban találják szembe magukat a menstruáció körüli cécóval – mindezt úgy, hogy cseppet sem érettek rá szellemileg.

Ugyancsak foghatjuk a genetikára, hogy a mai gyerekek jó része küzd túlsúllyal, ami a téma szempontjából azért lényeges, mert az elhízott kislányok esetében gyakoribb, hogy korábban kezdenek menstruálni. Ahhoz, hogy a lányok „éretté váljanak”, elegendő ösztrogénnek kell termelődnie a szervezetükben, ehhez pedig zsír kell. A balerinák és a kínosan vékony lányok nem véletlenül küzdenek menstruációs zavarokkal, mint ahogy a túlsúly is rendszertelen menstruációt eredményez.

A mai lányoknál a pubertáskor egy évvel korábban kezdődik, mint az 1980-as évek hasonló korú fiataljainál. A tinilányok esetében a mellszövet látványos növekedésével indul igazán be a testi változás, ettől számítandó a pubertáskor. Kutatások rámutattak arra, hogy ez akár már nyolcéves korban megkezdődhet. A túl korai mellnövekedés és havi vérzés olyan kellemetlen élményeket okozhat, amelyek kihatnak a későbbi életükre, nőiességükre is.

Azt is bizonyították, hogy a pubertás mindkét nem esetében korábban kezdődik: a lányok esetében 11, a fiúknál 12 évesen. Ha még ennél is korábban történik, akkor korai pubertásról beszélünk, amelynek hátterében az öröklöttség mellett a környezeti hatások, és az endokrin rendszert károsító anyagok állnak. A korai pubertás cseppet sem leányálom sem fiúnak, sem lánynak. Csontozatuk fejlődése is korábban indul be, és mire a kamaszkor végére érnek, megáll a növekedés is. Azaz lehet, hogy nagyon magasra nőnek, de az is, hogy túl korán leállnak a növésben. Tininek lenni amúgy sem egyszerű, de ha mindez korán következik be, akkor számos érzelmi és szociális kihívás elé állítja őket az élet (és a hormonok).

Borítókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix