A könnyebb iskolakezdés sokszor néhány apró változtatáson múlik. A kiszámítható reggelektől a szorongás kezeléséig mutatunk néhány szakértői tippet, ami az egész családnak segíthet.
A nyári szünet után nem mindig egyszerű visszarázódni a hétköznapokba. A késői reggeleket felváltja a korai ébresztő, újra előkerülnek az iskolatáskák, kezdődnek a különórák, és közben a gyerekeknek az első napok izgalmával vagy éppen szorongásával is meg kell küzdeniük. Néhány egyszerű változtatással azonban sokkal nyugodtabban indulhat a tanév, szakértők szerint ráadásul nem feltétlenül a nagy dolgokon múlik a siker.
1. Legyen kiszámítható a reggeli rutin
Cerys Parker tanár és blogger szerint az egyik leghatékonyabb módszer a reggeli káosz elkerülésére, ha a család minden iskolanapon nagyjából ugyanazt a rutint követi. Ő például fél órával a gyerekei előtt kel fel, így marad egy kis ideje magára és arra, hogy nyugodtan megigyon egy kávét, mielőtt elkezdődik a készülődés. A gyerekek minden reggel ugyanazt a reggelit kapják, amit közösen, képernyők nélkül fogyasztanak el, majd következik a zuhanyzás, az öltözés és az indulás.
A gördülékeny reggel titka azonban valójában már előző este elkezdődik. Parker ilyenkor ellenőrzi, hogy az iskolatáskák össze vannak-e készítve, a cipők a helyükön vannak-e, ki van-e készítve az egyenruha, és az ebéd is készen várja-e a másnapot. Szerinte az is rengeteget számít, ha a fontos dolgoknak állandó helyük van a lakásban. Ha a táska, a kulcs vagy a cipő mindig ugyanott található, reggel nem kell az utolsó pillanatban keresgélni, és máris kevesebb feszültséggel indul a nap.
2. Egy családi naptár rengeteg kapkodástól megmenthet
Iskolai programok, sportnapok, dolgozatok, különórák, vizsgák vagy éppen olyan napok, amikor valami szokatlant kell vinni az iskolába, egy tanév alatt meglepően sok dátumot kell fejben tartani. Parker ezért azt javasolja, hogy legyen otthon egy jól látható családi naptár, például a falon vagy a hűtőszekrényen. Ő egy egész tanévet átfogó naptárt használ, amelyen minden családtagnak külön hely jut. Amint érkezik valamilyen értesítés az iskolából, az esemény rögtön bekerül a naptárba.
Nemcsak az iskolai programokat érdemes rajta vezetni: a különórák, az étkezési tervek, a vizsgák és természetesen az iskolai szünetek időpontjai is helyet kaphatnak rajta. Parker még egy kis aprópénzt is félretesz az év során arra az esetre, ha a gyerekeknek hirtelen pénzt kell vinniük valamilyen iskolai jótékonysági programra vagy süteményvásárra. Apróságnak tűnik, de éppen az ilyen előrelátás csökkentheti a hétköznapi rohanást.
3. Ne azt kérdezd, milyen volt a napja
Sok szülő ismeri a helyzetet: a gyerek hazaér az iskolából, elhangzik a kérdés, hogy milyen volt a napja, a válasz pedig mindössze annyi, hogy jó. Will Shield, az Exeteri Egyetem gyermek- és neveléspszichológia-professzora szerint nem feltétlenül arról van szó, hogy a gyerek nem akar beszélgetni. Egy hosszú iskolai nap után egyszerűen fáradt lehet, ráadásul egy ennyire általános kérdésre nehéz tartalmas választ adni. Ezért érdemes konkrétabb, mégis nyitott kérdésekkel próbálkozni. Megkérdezhetjük például, mi csalt aznap mosolyt az arcára, kivel játszott ebédszünetben, mi volt a legviccesebb dolog, ami történt, vagy min nevetett a legtöbbet.
Ezekre sokkal könnyebb válaszolni, és természetesebben elindíthatják a beszélgetést. A kisebb gyerekeknél az iskola utáni találkozás különösen érzelmes lehet. Dr. Martha Deiros Collado klinikai szakpszichológus szerint nem kell megijedni attól sem, ha a gyerek a szülő meglátásakor hirtelen sírni kezd vagy nagyon ragaszkodóvá válik. Ez sok esetben egyszerűen annak a jele, hogy a nap folyamán hiányzott neki a szülő, és mellette érzi magát annyira biztonságban, hogy kiengedje az érzelmeit.
4. Ne próbáld azonnal eloszlatni a félelmeit
Az iskolakezdés nemcsak azoknak lehet nehéz, akik először lépik át az iskola kapuját. Egy új tanév az idősebb gyerekekben is kelthet szorongást, legyen szó új tanárokról, osztálytársakról, tanulmányi elvárásokról vagy korábbi kellemetlen élményekről. Shield szerint ilyenkor az egyik leggyakoribb szülői reakció, hogy azonnal megpróbáljuk megnyugtatni a gyereket azzal, hogy minden rendben lesz. Bár ez jó szándékból történik, nem feltétlenül segít. Ha a gyerek éppen fél valamitől, számára nincs bizonyíték arra, hogy valóban minden rendben lesz.
Sokkal fontosabb először elismerni az érzéseit, és jelezni, hogy látjuk és értjük az aggodalmát. Ezután érdemes óvatosan kideríteni, pontosan mi áll a szorongás mögött. Egy általános nem akarok iskolába menni mögött egészen konkrét félelmek húzódhatnak meg. Ha sikerül ezeket megérteni, már könnyebb közösen megoldást keresni. Emellett finoman fel lehet idézni azokat a dolgokat is, amelyeket szeret az iskolában – például a barátait, a sportot, egy kedvenc tantárgyát vagy akár az ebédszünetet.
Forrás: BBC / Képek: Getty