Kétféle gyerek van a világon: az egyik nagyon várja az iskolakezdést, a másik inkább még élvezné a nyári szünetet. Ebben hasonlítanak világunk iskoláskorú csemetéi, másban viszont kevésbé, főleg ami az iskolarendszert illeti. Tavaly, az iskolakezdés alkalmából megnéztük, hogy a Föld országaiban milyen sokféleképpen tanulnak a gyerekek, és mivel e tekintetben nem sok minden változott azóta, most újra megmutatjuk a legkülönlegesebb iskolákat.
Valljuk be, sokszor nyűg volt végigülni a végtelennek tűnő negyvenöt perces órákat (amiket aztán visszasírtunk a másfél órás egyetemi előadások alatt…), mégis a világ privilegizált feléhez tartozunk, hiszen szerte a bolygón gyerekek millióinak nem adatik meg soha, hogy oktatásban részesüljenek. Akiknek viszont igen, azok iskolás élete sokban különbözik, elég csak az iskolához vezető útra, a tantárgyakra, az épületekre és termekre, a menzára vagy a szabadidős elfoglaltságokra gondolni. Ezen apropóból az oktatásbeli különbségeket néztük meg egy-egy ország kiemelésével.
Banglades
A klímaváltozás által egyik legjobban sújtott országok közé tartozik a dél-ázsiai Banglades, és ez kihatással van az oktatás elérhetőségére is. Az ország egyes részein például csónakokkal viszik iskolába azokat a gyerekeket, akiknek lakóhelyeit víz határolja. Mi több, a folyamatos áradások miatt egyes iskolák teljes egészében a vízen lebegnek, mintegy úszó erődökként, így próbálva biztosítani a kicsik számára a folyamatos tanulási lehetőséget.
Kína
Kína területei között fejlettségben is elképesztő különbségek vannak, elég csak Pekingre gondolni, aztán pedig megnézni ezt a fotót, ahogyan a Gulu Elementary School nevet viselő iskola diákjai próbálnak eljutni az intézménybe. A Hanyuan megyében található iskolához vezető út öt órás, melyhez hegyet kell mászni egy igencsak veszélyes ösvényen. Még mindig ez a legközelebbi hely, ahol a környék gyermekei tanulhatnak – vagyis csak volt, miután 2011-en közel hatvan évnyi működés után bezárták. De nem ez az egyetlen ilyen a tartományban, Atule’er falujának gyerekei is hasonló viszontagságok között jutnak el a becsengetésig.
Megdöbbentő lehet, hogy a kiváló oktatási rendszeréről ismert Kínában hogyan működhetnek/működhettek ilyen helyek, a választ a szegények és alsóbb osztályok felé irányuló diszkrimináció adja meg. A létminimum körül élő szülőknek, vagy azoknak, akik nem tudják a lakóhelyüktől messzebbi városba küldeni a gyerekeiket, nem igazán segít az állam.
India
Az UNICEF becslése szerint hozzávetőlegesen nyolcmillió gyermek hiányzik az oktatási rendszerből Indiában, közben pedig a tanulási lehetőséghez jutók között a nemek tekintetében is egyenlőtlenség van. A férfi népesség 75%-a írástudó, míg a nőké csupán 54%. Ezen különböző, külföldről érkező projektek segítségével próbálnak javítani, például a brit Külügy- és Nemzetközösségi Minisztérium (FCDO) programjaival, melyek iskolabuszokat küldenek a szegény övezetekbe, ahol napi két órát tanulhatnak ilyen formában a gyerekek. De olyan is megesik, hogy vasútállomásokon vagy épp hidak alatt tanítanak a tanárok olyan diákokat, akiknek a szülei nem engedhetik meg magukat, hogy iskolába járassák a csemetéiket.
Oroszország
Az orosz tundrákon élő nomád családok számára a távolságok és az időjárási viszontagságok miatt kevésbé elérhető az állami oktatás, mint azoknak, akik a városokban élnek. Emiatt Nyenyecföld önkormányzatai speciális bentlakásos iskolákat hoztak létre a gyerekeknek, akiket helikopterekkel szállítanak az intézményekbe augusztusban, hogy újévig ott tanulhassanak. Ezeken a helyeken nemcsak az orosz, hanem a nyenyec kultúrával, tradíciókkal is megismerkednek a tanulók.
Afrika
Nem árulunk el nagy újdonságot azzal, hogy Afrikában a legmagasabb az iskolából kimaradó gyermekek aránya, és ugyan vannak törekvések az iskolarendszerek fejlesztése érdekében, a lemaradó országok közül szinte mindegyik az afrikai kontinensen található. Elsősorban a szegényebb, háborúk sújtotta vagy épp a városoktól távol eső vidékeken lakókat, valamint a lányokat érinti a tanulástól megfosztottság veszélye, és az is szomorú statisztika, hogy két iskolás gyermekből csak egy érettségizik le. Sok gyermek azért nem tud részt venni az általános vagy épp középiskolai oktatásban, mert szüleik nem tudják megvenni számukra a könyveket és az egyenruhát, ezért 2000 óta tizenöt ország szüntette meg a tandíjat iskoláiban.
USA
Nem egész Amerikára jellemző ez a szabad hozzáállás, sőt, általánosságban véve New Yorkra sem, de erős kontrasztnak éreztük bemutatni az előzőek mellett a Brooklyn Free Schoolt. A 2004-ben alapított magániskolában nincsenek osztályzatok, és a hatvanas-hetvenes évek szabad iskolai mozgalmát követi. Céljuk a gyermeki szabadság megőrzése, a saját maguk által irányított tanulásra való motiváció, ezért nincsenek jegyek, kötelező óralátogatás és hiányzás sem. A diákok rengeteg fajta tantárgy közül válogathatnak, de ha kedvük tartja, bármelyik órát otthagyhatják a kellős közepén, mindössze naponta legalább 5 és fél órát bent kell, hogy tartózkodjanak. Minden szerdán tartanak egy demokratikus megbeszélést az iskolai ügyeiről, melyen a tanárok és a tanulók szavazatai egyenértékűek.
Dánia
Koppenhágában találjuk meg az Ørestad Gymnasium névre hallgató tanintézményt, mely Dánia egyik legnépszerűbb iskolája. A főként médiatanulmányokra fókuszáló helyet 2005-ben alapították, és úttörő tantervei mellett arról is híres, hogy az egész épület egy nagy közös tér. No, ezt nem úgy kell elképzelni, mintha egy tornateremben, egymás hegyén-hátán tanulna az összes diák, a modern építészeti megoldásoknak köszönhetően azonban némileg elkülönítve, „dobokban”, mégis egy helyen tartózkodnak a dolgozók és a tanulók. Ezt az innovatív, világos enteriőrt látva kedvem támadt egy-két órára visszaülni az iskolapadba – de csakis itt!
