A sors olykor kegyetlen és az ártatlan gyermeket sem kíméli a betegség. A gyermekkori cukorbetegség egészen új életmódot követelhet meg a családtól.
A gyermekkori cukorbetegség másik elnevezése az 1-es típusú diabétesz. Egy olyan autoimmun betegségről van szó, amely esetében arról van szó, hogy az immunrendszer megtámadja a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit, így az érintettek nem képesek elegendő inzulint előállítani. Az inzulin az a létfontosságú hormon, amely segít a sejteknek abban, hogy a cukor energiaként használja fel. Ez a téves reakció inzulinhiányt okoz és ha nincs inzulin, a vércukorszint kórosan megemelkedik, ami számos egészségügyi problémát okozhat. A gyerekkori cukorbetegség jellemzően gyermek- vagy fiatalkorban alakul ki.
Az 1-es típusú cukorbetegség hátterében
Szeretnénk A-t vagy B-t írni tényként, azonban még az orvostudomány számára sem ismert, hogy pontosan mi az oka a betegség kialakulásának. A kutatók a genetikai hajlam mellett a környezeti tényezőkre is gyanakodnak és úgy vélik, hogy bizonyos vírusfertőzések is rizikófaktorok lehetnek, ám ezek pontos mechanizmusa nem egyértelmű. A betegség kialakulásának megelőzésére jelenleg nincsenek biztos eszközök.
Egy bizonyos, hogy nem a túlzott cukor-, édességfogyasztás következménye. Vagyis egyáltalán nem tévesztendő össze a 2-es típusú diabétesszel, amely inkább idősebb korban alakul ki és kapcsolódik az elhízáshoz.
Milyen kihívásokkal jár az 1-es típusú cukorbetegség?
Az 1-es típusú diabétesztől egy érintett édesanyával, Lakatos Judittal is beszélgettem. Judit elmesélte, hogy a kislánya 7 éves volt, amikor felfigyelt arra, hogy egy időben minden éjszaka felkelt a lánya, hogy meglátogassa a mosdót és mindig szomjúságra panaszkodott. Ez napokon át tartott, amikor már úgy gondolta, hogy nem csak valami új szokásról van szó, hanem egészségügyi gondról. Felkerestek egy gyermekorvost, akinek elmondta a jelenséget. Ő volt az aki azonnal a cukorbetegségre gyanakodott. A vércukorméréssel be is igazolódott a gyanú, így már azt az éjszakát a kórházban is töltötték. Azonnali inzulinos kezeléssel kezdődött a történetük, amely Dorina egész életét végig fogja kísérni.
Az édesanya elé orvosi team ült le és elmondták, hogy egy új életforma vár a kislányára és rá is, hiszen ez az autoimmun betegség felborítja az addig megszokott életet. Judit arról is beszámolt, hogy 14 napos komoly tanulás következett számukra, amely a szénhidrát számolására, a főzésre, az eszközök megismerésére is kiterjedt. Dorina közel 1 éven át inzulinadagoló pent használt. Azóta átváltottak a pumpa használatára, amely sokkal nagyobb szabadságot és mozgásteret ad a ma már kamaszodó lánykának. Ennek köszönhetően ugyanolyan gyermek, mint az összes többi. Mozgékony, nem gátolja se mozgásban, se táncban – Dorina ugyanis néptáncol. Az anyuka arról is mesélt, hogy azonnal egy jó közösség, a Diaboló Alapítvány tagjai lettek, amint beigazoldódott a diabétesz, így egy szuper, támogató közösségben oszthatják megy a szülők és a gyerekek is tapasztalataikat. Az egyesületnek hála folyamatosan értesülhetnek arról, hogy hol tart a gyermekkori cukorbetegségben való tudományos kutatás.
Habár Dorina az inzulint adagoló pumpa segítségével könnyebb életet tud élni, de még így sem szabad elmenni amellett, hogy milyen nagyfokú tudatosságot igényel mindez. Ráadásul nemcsak a szülőktől, hanem a betegségben szenvedő gyerekektől is. Az édesanya elmondása szerint lánya már ránézésre képes elég jól megsaccolni a bevitt szénhidrát mennyiségét, amelyre a pumpa megfelelő működéséhez szükség is van. Dorinának ugyanis minden étkezés után be kell táplálnia az eszközbe a szénhidrát mennyiségét, amely alapján a pumpa dolgozik.
Hogy miben másabb egy cukorbeteg gyermek élete?
Mindenképp sokkal nagyobb önkontrollra tesznek szert – és ahogyan az anyuka is igazolta – nagyfokú fegyelmezettség jellemző az 1-es típusú cukorbetegséggel élő gyerekekre.
Amellett sem szabad elmenni, hogy a diabéteszhez társulhatnak egyéb nehézségek is. Dorina néhány éve kénytelen a gluténérzékenységgel is szembenézni, amely sokkal komolyabb kihívást jelent számára – meséli Judit.
Az élet cukorbetegséggel
A gyermekkori cukorbetegség diagnózisa félelmetes lehet a családok számára, hiszen új szokásokat és életmódot követel meg, de támogatással a gyerekek ugyanolyan boldog és aktív életet élhetnek, mint társaik. Különösen fontos a betegség megértése, a helyes étrend betartása és az inzulinkezelés pontos alkalmazása. Ugyanakkor a társadalmi elfogadás is kulcsfontosságú. Dorina – hála alsós tanítójának érzékenyítő munkájának – semmiféle negatív megítélésben sem részesült. Az anyuka ugyan tartott attól, hogy az immáron kamaszkorban lévő lányból mit vált ki a betegsége, azonban úgy tűnik, hogy nemcsak elfogadta a helyzetét, de megtanult azzal együtt élni. Mi több, igyekszik jól élni.
A gyermekkori cukorbetegség kezelése ugyan élethosszig tart, de nem akadályozza meg a gyerekeket abban, hogy teljes életet éljenek, ha megfelelő orvosi és közösségi támogatás áll rendelkezésükre.
Habár az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegség nem összekeverendő, ám ez utóbbi is egyre nagyobb kockázatként jelenik meg a gyerekek vagy a fiatalok körében. Egy kutatás szerint, ha az új diagnózisok száma változatlan marad, akkor a gyermekkori diabétesz száma 2060-ra nem fog sokkal nagyobb számot mutatni, azonban a 2-es típusú diabétesz esetében 70%-os emelkedés várható.
