1983. augusztusában mutatták be az István, a király című rockoperát, így jövőre, a negyvenedik évfordulón bőven van ok az ünneplésre!
Az István, a király című rockoperát senkinek nem kell bemutatni, hiszen több generáció számára is számtalan zenei- és koncertélményt adott.
Múlt héten csütörtökön, a Magyar Nemzeti Múzeum Széchenyi-termében tartották a sajtótájékoztatót, melyen kiderült, hogy hogyan is terveznek megemlékezni a rockoperáról az évforduló kapcsán.
Nem véletlenül erre a teremre esett a választás, ugyanis a falon található címerek egyikén látható a kép, amint Szent István felajánlja a magyar koronát, s ezzel az országot Szűz Máriának.
A sajtótájékoztatón jelen voltak az alkotók, Bródy János és Szörényi Levente, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, L. Simon László, és a 40. évfordulóra készülő darab rendezője, Novák Péter is. Az eseményen Rosta Mária, a koncert producere is részt vett.
L. Simon László gyerekkorában fontos szerepet foglalt el az István, a király, ugyanis a Hunyadi Lászlón túl ez szólt a leggyakrabban a lejátszóból. Nem volt másképp ezzel Novák Péter sem, ám ő gyermekként jelen is lehetett a rockoperából készült film munkálatain, ugyanis édesapja, Novák Ferenc volt a koreográfusa a rockoperából készült filmnek. Mint Novák Péter mondta, végigkísérte életét az alkotás, ugyanis nemcsak nézhette és hallgathatta, hanem szerepelhetett is benne, ugyanis a 2003-ban Csíksomlyón megrendezett előadáson Tordát alakíthatta. A rendező a mai napig élete egyik legcsodásabb élményeként emlékszik az előadásra. Nem csoda hát, hogy hatalmas elánnal veti bele magát a rendezői munkálatokba.
A szerzők a lemez megjelenésekor nem kötötték ki, hogy milyen formában adható elő a rockopera, így több rendező is saját felfogásában mutatta be. Nem lesz ez másképp Novák Péterrel sem, aki ezúttal nemcsak a szereplőknek ad teret, ugyanis egy interaktív előadásba szeretné bevonni a közönséget. Mint mondta:
,,Lesznek István- és Koppány-jegyek és különböző merchandise eszközök, amikkel állást lehet foglalni, és így lehet részt venni a produkcióban”.
A budapesti előadásokon 2023. augusztus 18-án és 19-én vehetünk részt, ki-ki az általa választott oldalon, ami a tervek szerint egyfajta táncházzá alakul az egyes jeleneteknek megfelelően.
Az eseményen Bródy János és Szörényi Levente is tiszteletét tette, akik kulisszatitkokat is megosztottak a rockoperáról. Megtudhattuk, hogy a poszteren eredetileg az állt volna, hogy ,,István, a király a Szánkózó-dombon”, ám mivel ez meglehetősen esetlen lett volna, Királydombbá keresztelték a városligeti dombot, ami a rockopera bemutatása után hivatalosan is ezt a nevet kapta. Bródy János elmondása szerint ugyan nagyon örült a bemutató utáni gratulációknak, mindig azt válaszolta rájuk:
,,Majd ha harminc év múlva emlékezni fogunk erre az előadásra, akkor sikerült valami értékeset létrehoznunk”.
Szörényi Levente elmondta, hogy az István, a király esetében nem a határidő volt a legjobb múzsa, hanem a bakelit két oldala, ugyanis dupla nagylemezre tervezték a művet, ám a lemez oldalaira húsz perc fért, ezért ehhez igazodtak a dalok írásakor.
István, a király 2023-ban
A tervek szerint a 2023-as év nemcsak a rockoperáról, hanem magáról István királyról is fog szólni. A Magyar Nemzeti Múzeum olyan kiállítást hoz létre, mely Szent István kultuszának felépüléséről fog szólni. A kiállítás egészen 1083-ra nyúlik vissza, amikor is szentté avatták István királyt. Olyan tárgyi anyagokat mutatnak be, amelyeket eleddig nem láthatott a nagyközönség, és azt is megtudhatjuk, hogy hogyan jelenik meg a hétköznapjainkban Szent István.
Ezeken kívül a rockoperához tartozó ereklyéket is felvonultatja a kiállítás, így posztereket, régi koncertjegyeket és eddig be nem mutatott fényképeket is láthatunk.
A megnyitó 2023. május 15-én lesz, melynek másnapján a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében Feke Pál közreműködésével koncertet szerveznek, mellyel útjára indul az István, a király 40. évfordulójára tervezett eseménysorozat.
Az István, a király azok közé az alkotások közé tartozik, amit generációtól és nézetektől függetlenül minden magyar ember szeret. Ahogy Bródy János végezetül elmondta:
,,Aki ezt a darabot látja és nézi, az tapasztalatom szerint mindig hihetetlen jó érzéssel távozik, különösen akkor, amikor a két főszereplő, István és Koppány a végén együtt hajol meg”.
Nyitókép forrása: Karsa Tímea