Barion Pixel Így alakultak át bevásárlási szokásaink az évszázadok során (x) – Coloré

Így alakultak át bevásárlási szokásaink az évszázadok során (x)

2022. 02. 15.

Ma már elég három kattintás, és néhány óra múlva az ajtónk elé kerül egy csomag friss élelmiszer, de nem volt ez mindig így.

Az ókori és középkori szokások

Az ókori társadalmak fontos helyszíne volt a városok központjaiban elhelyezkedő piac, ahol a javak (na és persze a pletykák) gazdát cserélhettek. Amit a polgárok nem tudtak vagy akartak saját maguk számára megtermelni, vagy előállítani – hiszen sok városlakónak nem volt termelésre alkalmas földterülete -, azt itt szerezték be. Az ókori Róma legnagyobb „bevásárlóközpontja” például Traianus vásárcsarnoka volt, mely időszámításunk után 100-110 körül épülhetett, romjai pedig ma is állnak az olasz fővárosban. Az import áruktól kezdve a kenyéren át mindent meg lehetett itt találni. A szegényebbek maguk intézték a bevásárlást, míg a gazdagok rabszolgákat küldtek az árukért.

traianus vásárcsarnoka
Forrás: Shutterstock/Puzzlepix

A középkorban hasonlóan fontosak voltak a piacterek, és divattá váltak az évi néhány alkalommal megrendezett vásárok is, ahová akár más országrészből is érkeztek vevők és árusok. Emellett elterjedtek a kisebb üzletek, pékségek, szabászatok, kovács- és kerámiaműhelyek, borbélyüzletek, gyógyszertárak és fogászatok is, az egyfajta mesterséget űző kézművesek pedig jellemzően egy-egy városrészre csoportosultak.

Az 1600-as években kezdett hatványozottan megnőni a boltok száma, és ebben az időszakban terjedt el a zárt kirakat is, mert ekkor vált olcsóbbá az üveg előállítása. A 18. századra már a legkisebb városban is volt legalább tíz-tizenöt üzlet, ahol javak széles választéka fogadta a vásárlókat. Cipészek, kárpitosok, asztalosok, kalapárusok, hal- és könyvkereskedők, és hentesek sokasága várta a városlakókat, hogy ott költsék el a pénzüket.

A modern vásárlás hajnalától az online rendelés megjelenéséig

A modern vásárlás az 1700-as években, az életszínvonal erőteljes javulásával párhuzamosan jött divatba, elsősorban a felsőbb társadalmi rétegek nőinek körében, akik időtöltésként tekintettek rá, és olyan luxuscikkeket is beszereztek, amelyekre nem volt feltétlenül szükségük. A következő évszázad a nagyáruházak megszületésének korszaka volt, amiket a mai modern plázák elődjeinek tekinthetünk, hiszen egy fedél alatt számos különböző árut szerezhettek itt be az emberek. Ezek gombamód szaporodtak a fővárosokban: Párizs híres, ma is működő áruházai – a Le BHV, a Les Galeries Lafayette és a Le Bon Marché – 1850 után épültek meg, London Selfridges áruháza 1908-ban nyitotta meg kapuit, a tengerentúlon, New Yorkban pedig 1858-ban nyílt meg a Macy’s, majd három évvel később a Bloomingdale’s is.

galerie lafayette
Forrás: Shutterstock/Puzzlepix

Az 1900-as évek házaló ügynökei és tejeskocsijai vagy épp kerekeken guruló péküzletei nyitották meg az utat az új módihoz, miszerint az embernek nem feltétlenül kell kimozdulnia a házából ahhoz, hogy friss és új termékekhez juthasson.

Az internet feltalálásával és egyre gyorsabb térhódításával pedig szinte elkerülhetetlennek tűnt, hogy a bevásárlásnak is legyen egy online formája, mely még inkább megkönnyíti a vásárlók dolgát. Az első online piacteret a Boston Computer Exchange nevű cég hozta létre 1982-ben, ahol az emberek használt számítógépeket adhattak el és vehettek. Tíz évvel később a Book Stacks Unlimited lett az első internetes könyvpiac, 1995-ben pedig létrejött az Amazon, mely akkor még szintén csak könyvekkel foglalkozott. Jeff Bezos cége az első harminc napban negyvenöt országra terjesztette ki házhozszállítását. A kétezres években, amikor az okostelefonok lassacskán átvették a hagyományos mobilok helyét az emberek életében, egy csapásra népszerűbb lett az online vásárlás, és gombamód szaporodtak a webshopok.

Hogyan változtak meg a szokásaink az elmúlt öt évben?

A kétezres évek elején születettek már abban a korban vannak, hogy saját maguk végzik a vásárlásaikat, és mivel e generáció gyermekkorát átszőtte az internet, így sokkal hajlamosabbak online vásárolni, mint mondjuk szüleik, vagy akár a náluk tíz évvel idősebbek. Emiatt is lehet az, hogy egyre növekszik az online rendelés aránya a fizikai boltok látogatásához képest, mert kényelmes a keresgélés és a fizetés is, illetve személyre szabottabb élmény a vásárlás.

online vásárlás
Forrás: Shutterstock/Puzzlepix

De maguk a termékek is változnak, amiket az internet segítségével vásárolunk meg – míg korábban főleg azt rendeltük meg online, ami nem volt elérhető a lakhelyünkön vagy nehezen tudtuk megoldani a szállítását, ma viszont már egyáltalán nem így van. Régen leginkább bútort, elektronikai cikket és ruházatot rendeltünk, ma már a könyvektől kezdve a kozmetikai termékeken, dekorációkon, és játékokon át egészen a háztartási cikkekig és az élelmiszerig bármit az ajtónk elé tudunk kérni. Nagyjából kétmilliárd ember használja az online boltokat világszerte.

Az élelmiszerrendelés is az elmúlt években futott fel leginkább, így már az is fáradság nélkül megoldhatja a nagybevásárlást, akinek nincs autója. Magyarországon számos ilyen oldal jött létre, ilyen például a Tesco Online szolgáltatásai, a Tesco Doboz Webáruház és a Tesco Otthonról.

Tesco
Forrás: Tesco

A Tesco Doboz Webáruház mindenhol elérhető az országban és több ezer tartós élelmiszert és háztartási terméket rendelhetünk otthonunkba, bevásárlásunkat pedig 3-5 munkanap alatt szállítják ki futárszolgálattal. A Tesco Otthonról szolgáltatás ezzel szemben a nagyobb városokban és környékükön elérhető, és több mint 15 ezer termék közül válogathatunk, köztük friss, fagyasztott és tartós élelmiszerek, kozmetikai termékek, háztartási cikkek, de akár könyvek és ajándékok közül is. Lehetőségünk van házhozszállítást kérni, mellyel a meghatározott területeken akár már aznap megérkezhet hozzánk bevásárlásunk, de személyesen is átvehetjük rendelésünket az általunk kiválasztott Átvételi Ponton.

Tudjon meg többet a Tesco Online szolgáltatásairól itt, és rendeljen még ma! Látogasson el a bevasarlas.tesco.hu weboldalra vagy töltse le a Tesco Online mobilapplikációt.