Noha évről évre népszerűbbek a futóversenyek, tömegek sportolnak országúti kerékpárhoz szögezve és az uszodák is tele vannak, nem beszélve a maximális kapacitáson működő konditermekről, a sportfüggőség mégis kevésszer kerül terítékre. Pedig utóbbi egy létező és valós problematika, ami a mozgás popularitásával párhuzamosan növekszik. Összefoglaltuk azokat a jeleket, amik gyanakvásra adhatnak okot.
Exorexia. A kifejezés nem sok jót sejtet, a gyakorlatban azonban mégsem vesszük észre sokszor, hogy ezzel van dolgunk. Az érintettek túlsúlyukat, alakjukat igyekszenek kontrollálni, az áhított forma érdekében pedig szinte bármit képesek megtenni, feláldozni és véghez vinni. Jól megmutatkozik a jelenség abban is, hogy a fokozatosan növekvő edzésterhelés ellenére a sportolást követő jó kedv nem tér vissza, illetve az edzés kihagyása feszültséget, szorongást, dühöt vált ki az illetőből.
Mi fán terem a fitneszfüggőség?
A sportfüggőség ezen válfajától egyik nem képviselője sem menekül. A Budapesti Corvinus Egyetem Viselkedéskutató Központjának adatai szerint a probléma előfordulása a felnőttek között 0,3-0,5 százalékos.
Ami az okokat illeti a megterhelő időszakokban jellemző, de általánosságban a döntési helyzetek, megoldatlan problémák elől való menekülés célállomása és egyfajta félmegoldása is. A sokasodó, intenzív, kemény edzések jelentik a nap fénypontját, amit a tervezettnél jobbra igyekeznek megcsinálni az érintettek. Ezutóbbi egyrészt a bizonyítási vágy levezetésére másrészt arra szolgál, hogy minimális elismerést, elégedettséget érezzenek. De a hátterében ugyan úgy meghúzódik az alacsony önértékelés, az alacsony önbizalom, de a szorongás is.
Van, akinél az az egyetlen megküzdési módszer, amivel a családi, munkahelyi stresszt kezelni tudja, és az ismétlődő mozgásformák ritmusa (futás, úszás, bringa) egyfajta megnyugvást jelent, elringatja az ember kavargó elméjét.
Az első pillanat, amikor sejteni lehet, hogy gond van, amikor azon kapjuk magunkat, hogy a problémáinkat csak és kizárólag kifutni, kiúszni, kibiciklizni, kikondizni akarjuk. Nem számít, hogyha családi ebédről késünk vagy éppen a napok óta tervezett randin jelenünk meg vállalhatatlanul nyűgösen, és fáradtan a túl sok edzéstől, hiszen egy dolog kattog csak az agyunkban: muszáj edzeni!
Jelen, amik arra utalnak, hogy függőség van a dolog mögött
A fent írtakon túl például az is jele a függőségnek, ha megjelennek az első elvonásos tünetek, úgy mint az alvászavar, a lelkiismeret-furdalás a kihagyott edzés miatt, a feszültség, idegesség, düh.
Burkolt segélykiáltás, amikor az illető sérüléssel, fájdalmakkal, kimerültséggel együttesen is lemegy a pályára és folytatja a sportolást. Ezutóbbi komolyabb sérüléshez is vezet, nem beszélve a pszichés terhelésről.
Ahogy már „szereknél” így a sportolásnál sem lesz elegendő egy idő után, ötezerháromszár méter a Margit szigeten. Duplázni, triplázni fogja, egész odáig, hogy a napi két edzés sem lesz sok. Ennek kivitelezése akkor is prioritás, ha dolgozni kell menni, így az extrém időpontkban való edzés is számításba jöhet.
Az életének központi elem a sport lesz, még akkor is az edzés körül forognak a gondolatai, amikor bármi mást csinál. Beszélni, találkozni is csak a sportról és sporthoz igazított időszakban lehet.
Forrás: Pixabay.com