Egyre több kutatás utal arra, hogy a növényi alapú étrend, amely gazdag zöldségekben, gyümölcsökben, hüvelyesekben és teljes értékű gabonákban, segíthet csökkenteni bizonyos daganatos betegségek kialakulásának kockázatát.
Egy friss, nagyszabású nemzetközi kutatás szerint a vegetáriánus étrend jelentősen mérsékelheti bizonyos daganatos betegségek kialakulásának esélyét. Az eredmények alapján egyes ráktípusok esetében a kockázatcsökkenés elérheti a 30 százalékot is. A vizsgálatot az University of Oxford kutatói vezették, az eredményeket pedig a British Journal of Cancer publikálta.
Mely daganattípusok esetében mutatkozott csökkenés?
A kutatás szerint a vegetáriánus étrendet követők:
- 21 százalékkal kisebb eséllyel betegedtek meg hasnyálmirigyrákban,
- 9 százalékkal alacsonyabb kockázattal néztek szembe emlőrák esetén,
- 12 százalékkal kisebb eséllyel alakult ki náluk prosztatarák,
- 28 százalékkal alacsonyabb volt a veserák kockázata,
- 31 százalékkal ritkábban fordult elő náluk a myeloma multiplex különböző típusa.
A kutatás vezetője, Aurora Perez Cornago szerint a kedvező hatás mögött az állhat, hogy a vegetáriánusok általában több gyümölcsöt, zöldséget és rostot fogyasztanak, miközben étrendjükből hiányzik a feldolgozott hús. A magas rostbevitel és a növényi eredetű antioxidánsok hozzájárulhatnak a gyulladás csökkentéséhez és a sejtkárosodás mérsékléséhez.
Nem minden esetben kedvező az összkép
A vizsgálat ugyanakkor árnyaltabb képet mutatott. A vegetáriánusok körében kétszeres kockázatot találtak a leggyakoribb nyelőcsőrák-típus esetében a húsevőkhöz képest. A kutatók feltételezése szerint ennek hátterében bizonyos, főként állati eredetű élelmiszerekben nagyobb mennyiségben jelen lévő tápanyagok hiánya állhat. A vegán étrendet követők esetében szignifikánsan magasabb vastagbélrák-kockázatot mutattak ki a húsevőkhöz viszonyítva. Szakértők szerint ennek egyik lehetséges oka az alacsonyabb kalciumbevitel, valamint más fontos mikrotápanyagok hiánya. A Cancer Research UK korábbi vizsgálatai kimutatták, hogy a kalcium csökkentheti a vastagbélrák kockázatát: napi egy nagy pohár tej például 17 százalékos rizikócsökkenéssel hozható összefüggésbe. Az oxfordi kutatócsoport azonban hangsúlyozta, hogy a vegán csoportban mindössze 93 vastagbélrákos esetet regisztráltak, így további vizsgálatok szükségesek az eredmények megerősítéséhez. Más vizsgált daganattípusok esetében nem találtak egyértelmű különbséget a vegánok és a húsevők között, néhány ritkább rák esetében pedig túl kevés volt az adat az elemzéshez.
Több mint másfél millió ember adatai
A tanulmány több nemzetközi adatbázis eredményeit egyesítette. A résztvevők többsége az Egyesült Királyságból és az Egyesült Államokból származott. A vizsgálatban:
- több mint 1,5 millió húsevő,
- • 57 016 baromfifogyasztó,
- • 42 910 halat, de húst nem fogyasztó személy,
- • 63 147 vegetáriánus,
- • 8 849 vegán.
szerepelt. A kutatók a résztvevők elmúlt egy évre jellemző étrendjét elemezték, és olyan tényezőket is figyelembe vettek, mint a testtömegindex (BMI). Összesen 17 különböző daganattípust vizsgáltak, köztük az emésztőrendszeri, tüdő-, reproduktív szervi, húgyúti és hematológiai daganatokat.
Mit mondanak a korábbi kutatások?
Korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy a feldolgozott húsok – például sonka, bacon, szalámi – valamint a vörös húsok – marha, sertés, bárány – fogyasztása növeli a vastagbél- és gyomorrák kockázatát. A mostani eredmények ezt a képet részben megerősítik, ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy az étrendváltás önmagában nem jelent univerzális védelmet. A kiegyensúlyozott tápanyagbevitel – különösen kalcium, B12-vitamin és más esszenciális mikrotápanyagok esetében – kulcsfontosságú.
Mit érdemes levonni következtetésként?
A vegetáriánus ételek bizonyos daganattípusok esetében számottevő kockázatcsökkenéssel járhat, különösen akkor, ha rostban gazdag, feldolgozott élelmiszerektől mentes formában valósul meg. Ugyanakkor a hiányállapotok elkerülése érdekében tudatos tervezést igényel. Az étrend nem csodaszer, de az egyik legerősebb, hosszú távon is befolyásolható tényező az egészségmegőrzésben. A kérdés nem pusztán az, hogy eszünk-e húst, hanem az, hogy milyen minőségű és mennyiségű tápanyaghoz jut a szervezetünk nap mint nap.