Mindenkinek megvan a maga kritikus testrésze. A nők egy java küzd a hason lerakódó zsírral, de a még mélyebben lerakódó zsír sokkal alattomosabb.
Sokáig úgy hittük, hogy az egészség megőrzésének kulcsa a kalóriák szigorú számlálása. Az utóbbi évek kutatásai azonban egyre inkább arra világítanak rá, hogy nem feltétlenül az elfogyasztott kalóriák száma a legnagyobb probléma – hanem az, hova rakódik le a zsír a testünkben. Kardiológusok szerint különösen az úgynevezett zsigeri zsírszövet az, amely komoly egészségügyi kockázatot jelenthet.

Miért veszélyes?
A zsigerek körüli lerakódás nem az a típus, amit egyszerűen meg tudunk csípni a hasunkon – ez a mélyebben, a szerveink körül elhelyezkedő zsírszövet. Gyulladáskeltő anyagokat bocsát ki, amelyek szív- és érrendszeri betegségekhez, inzulinrezisztenciához, sőt 2-es típusú cukorbetegséghez is vezethetnek.
Dr. Peter Libby, a Harvard Egyetem kardiológusa például arra figyelmeztet, hogy:
A hasi zsír nemcsak hogy passzívan raktározódik, de aktívan részt vesz a szervezet anyagcsere-folyamataiban – és ez a részvétel sokszor káros.
Nem minden túlsúly egyforma
Sokan meglepődnek, amikor megtudják, hogy valaki „karcsú kinézetűként” is lehet veszélyeztetett, ha belül magas a zsigeri lerakódás aránya. Ezért is mondják a szakemberek: nem csak az számít, mennyit mutat a mérleg, hanem az is, hova rakódik le.

Mi segíthet a hasi zsír ellen?
A kutatások szerint a csökkentéséhez nem a drasztikus kalóriamegvonás a kulcs, hanem inkább a kiegyensúlyozott táplálkozás, a stressz csökkentése, a minőségi alvás és a rendszeres mozgás. Különösen hatásos lehet a közepes intenzitású kardió, mint a gyaloglás, úszás vagy kerékpározás.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A kardiológusok ma már egyre inkább az életmód egészére hívják fel a figyelmet, nem csupán a kalóriákra. A cél nem az, hogy megszállottan számolgassuk, mit eszünk – hanem az, hogy csökkentsük a szervezetünk gyulladásos állapotait, aminek a hasi zsír kulcsszereplője.