Bár sokan Az ember tragédiája kapcsán jegyezték meg a tizenkilencedik századi magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakjának nevét, ő több volt ennél. A 198 éve született, zárkózott költő és író életét elevenítjük fel a továbbiakban.
Középnemesi családba született és sok neves személy is volt a felmenői között – például nagyapja, Madách Sándor, a híres ügyvéd, de találhatunk törökverő hőst és kuruc főtisztet is a családfán. Apja korai halála miatt édesanyja nevelte őt és testvéreit a családi birtokon (Alsósztregován), így az anyai hatás meglátszott a művein is.
A váci piarista gimnáziumot befejezve a hat nyelven beszélő Madách a Pesti Királyi Tudományegyetemre került (ez ma az Eötvös Loránd Tudományegyetem) és joghallgató lett, tanulmányait azonban betegségei (gyenge volt a tüdeje és a szíve) miatt magántanulóként fejezte be.
Első szerelme és múzsája, verseinek ihletője egy évfolyamtársának húga volt, Lónyay Etelka – hozzá szólt a Lantvirágok c. kötet legtöbb műve.
Jogi vizsgái letétele után 1843-ban szülőhelye, Nógrád megye tiszteletbeli aljegyzője lett, és megkezdte az ügyvédi pályát. Bekapcsolódott a politikába is, az ellenzék szónokaként lett ismert a megyében. Politikai cikkeket írt a Pesti Hírlapba, ezenkívül pedig lírai műveket és drámákat – utóbbi műfajában jelent meg a Férfi és nő című darab, melyet beküldött a Magyar Tudományos Akadémia pályázatára, de nem nyert vele díjat.
1845-ben Fráter Erzsébet lett a felesége, akit édesanyja sosem kedvelt. Sok konfliktussal tűzdelt családi élete volt így, melyek elől Madách gyakran az írásba menekült
Betegeskedése okán nem vett részt a szabadságharcban, de forradalmárok rejtegetése miatt 1852-ben letartóztatták. Pozsonyi és pesti raboskodása után bizonyítékok hiányában elengedték, de birtoka jövedelmét lefoglalták.
Szabadulása után elvált feleségétől, és attól kezdve magányosan élt szülőfalujában. Művészetében a gondolati költeményekre helyezte a hangsúlyt.
Itt, az „oroszlánbarlangban” írta meg Az ember tragédiáját is, mely 1862-ben jelent meg, és amely sikere miatt a Kisfaludy Társaság és az Akadémia is tagjai közé választotta. A Tragédiát Arany Jánosnak küldte el korrekcióra.
’61-ben ismét becsatlakozott a politikába, Nógrád megye országgyűlési követe lett.
A Tragédiát megjelenése után huszonkét évvel mutatták be a Nemzeti Színházban Paulay Ede rendezésében, de az író ezt már nem érhette meg – 1864 októberében elhunyt.
Utca, tér, iskola és színház is viseli a nevét.