A királyi család love story gyűjteménye nemcsak Meghan és Harry esetén tartogat meglepő dolgokat, elődeik sokkal sötétebb dolgokat műveltek.
Wallis Simpson a 20. század egyik legnagyobb királyi botrányának központi figurája volt. Férjével, Edward herceggel 1972-ig Párizsban éltek, de előtte még bejárták a világot, és egy különös állomásként a háború alatt a Bahamákra költöztek, ahol Edward kormányzói posztot kapott. Az elvált nő, aki miatt VIII. Edward lemondott a trónról, későbbi éveiben betegségekkel küzdött, ágyhoz kötve élt, beszélni sem tudott. De nézzük, mi minden történt előtte…
Miközben Londonra bombák hullottak, a hercegi pár a napsütötte Karib-tengeren élt, ám Wallis gyűlölte az ottani életet. A szigeteket Napóleon száműzetési helyéhez hasonlította, a gyönyörű Sigrist házat pedig egyszerűen csak „tengerparti viskónak” nevezte.
A látszólag véletlenszerű bahamai száműzetés mögött valójában nagyon is tudatos politikai döntés állt. A brit kormány – különösen Winston Churchill – attól tartott, hogy Edward herceg és Wallis Simpson titokban a náci Németország szimpatizánsai, és ha a háború alatt Angliában maradnak, akár veszélyt is jelenthetnek a nemzet biztonságára. Edward korábban találkozott Adolf Hitlerrel, és több forrás szerint is úgy vélte, hogy a béke Németországgal elkerülhető lett volna, ha ő marad a trónon. Ezért döntött úgy a kormány, hogy Edwardot a Bahamákra küldi kormányzónak; nemcsak azért, hogy elfoglaltságot adjanak neki, hanem hogy fizikailag is távol tartsák őt és feleségét Európától. A több mint 6 ezer kilométeres távolság szó szerint egy óceánnyi biztonsági sávot jelentett a koronát fenyegető politikai botránytól. A „száműzetés” így nem pusztán szimbolikus volt, valójában a brit állam védelmi intézkedésének része.
Nem csoda, hogy a brit kormány óvatos volt velük: Edward és Wallis Simpson már a 30-as években szimpatizáltak a náci Németországgal. 1937-ben személyesen is találkoztak Hitlerrel, akit teljes náci karlendítéssel köszöntöttek. Edward hálalevelet is írt a „csodás vendéglátásért”.
A brit kormány titkolta a közvélemény elől Edward rádióüzenetét, amelyben a békekötést sürgette Hitlerrel. A gyanú beigazolódott, a háború végén amerikai diplomaták náci dokumentumokat találtak, amelyekből kiderült, a nácik puccsal visszaültették volna Edwardot a trónra, persze bábkirálynak. A dokumentumok szerint Edward még bombázásra is buzdította volna a németeket, hogy „Anglia készen álljon a békére”.
A háború után a pár visszatért a fényűző élethez, míg Edward 1972-ben meg nem halt. Wallis Simpson magára maradt, elzárva a világtól. Temetésére ugyan elment a királynő, Fülöp herceg, Diana hercegné és Károly is, ám a szertartásból szinte teljesen hiányzott a királyi pompa. A királynői koszorú mellé csak egy elmorzsolt könnycsepp társult, Diana szerint ez volt az egyetlen alkalom, hogy látta a királynőt sírni.
Így ért véget egy szerelem, amely egyszerre volt romantikus és botrányos, és ami örökre megváltoztatta a brit királyi család történetét.