Mit olvasnak az írók?

Ismert magyar írónk száma igencsak magas. Az alkotáshoz azonban nemcsak az írás tartozik hozzá, hanem az olvasás is. Az írók azonban korántsem csak pihenésre használják az olvasást, ugyanis amellett, hogy kikapcsol, igazi szókincsbővítő tevékenység!

Mit olvasnak a magyar írók?

Az MKMT, az az a Magyar Könyv Magyar Termék nevű mozgalom magyar szerzőket kérdezett az olvasási szokásaikról. Válaszaikból kiderül, hogy ők, akik a másik, írói oldalon vannak milyen könyveket részesítenek előnyben.

Bombicz Judit – meseíró

Leginkább az ifjúsági, a mese-, a fantasy könyveket szeretem., de jöhet a romantikus is, ha nem túl csöpögős, vagy éppen a sci-fi. Néha történelmi is, ha olyan a kedvem. Kortárs mai írók (a teljesség igénye nélkül), akik írásait szívesen olvasom, például Fróna Zsófia, Tanila Jensen, Chris Land, Varga Gy. Brian, Spirit Bliss, Csete Dóra. Kedvelem a verseket is, legfőképpen lányom, Erberling Judit költeményeit, könyveit, viszont az örök favorit két könyv marad, Fekete Istvántól, a Tüskevár és a Téli berek. Akárhányszor újraolvasom, sosem unom meg, pedig lassan egyedül is eljátszom, annyiszor forgattam már. Nagyon szeretem Lőrincz L. László könyveit is, tőle A föld alatti piramis a nagy kedvenc, ezt is többször elolvastam. Külföldi írók közül is sok kedvenc van, például Jane Austen, Beatrix Potter, Bram Stoker, Kresley Cole, Anne Rice, Stephenie Meyer, Christine Feehan, J. K. Rowling, Robert Merle stb. Nekem jöhet nyomtatott is, elektronikus is, bár az utóbbi években a szemem romlása miatt inkább elektronikus könyveket preferálom.

Meseíróként természetesen imádom a mesekönyveket, de azokat jobban szeretem papírkönyvként a kezemben tartani.

Volt már, hogy más könyvben olvasott dolgok hatottak az írásomra, de olyan még nem történt, hogy teljes elemeket vettem volna át, inkább elindított bennem valami újat egy-egy momentum.

Dörgő Sándor – író

Mindenevő vagyok, de az abszolút kedvencem a sci-fi, a horror és imádom a kínai spekulatív fikciós irodalmat. Nagyon szeretem a történelmi regényeket is. Kedvenc szerzőt kifejezetten nem tudnék mondani, de Cixin Liu összes írását faltam, miután végeztem a Háromtest-trilógiával.

Többször ritkán olvasok el egy regényt, de Ernest Cline Ready Player One című írását vagy egy tucatszor olvastam. Szeretem a nyomtatott formátumot, de helytakarékosság miatt manapság inkább e-könyvben olvasok. Sok külföldi regényt könnyebb is így beszerezni.

Magyar szerzők regényeit is igyekszem beiktatni az éves olvasási listámba. A hazai tudományos fantasztikus szcéna támogatása szívügyem, de ezen indíttatáson túlmenően is van, amikor egy fülszöveg annyira megfog, hogy csak utána veszem észre, hogy magyar szerző könyvét tartom a kezemben. Dömötör László, Orosz Krisztián és Boltsek Erik regényei ilyenek voltak.

Verseket már nem olvasok annyit, mint régen, de ennek ellenére minden évben igyekszem beiktatni egy-egy verseskötetet. Az angol romantika második korszaka az abszolút kedvencem. Shelley, Keats vagy Byron költeményeit gyakorta előveszem inspiráció gyanánt a készülő írásaimhoz.

A videójátékokhoz kapcsolódó írások nagyon közel állnak a szívemhez, talán ennek is köszönhető, hogy első regényem a BEVITEL középpontjában is egy ilyen szoftver áll. Legyen szó akár adaptációról vagy eredeti történetről, gyerekkorom óta falom az ilyen történeteket. A Warhammer 40.000 könyvek abszolút kedvenceim közé tartoznak.

Borbíró Klára – írónő

A kedvenc novellistám Roald Dhal, leginkább a Meghökkentő meséi ismertek. Regényírók közül a sok kedvencből Elmor Leonárdot és Leonárd Schradert emelném ki, bár utóbbi valójában forgatókönyvíró volt, és legnagyobb bánatomra a Jakuzákon kívül nem jelent meg regénye. Mindketten letisztult stílusban, felesleges cafrangok nélkül írtak, a jól felépített jeleneteikben olvasás közben együtt léteztem a karaktereikkel. Szeretem, ha van romantikus szál, de nem ez az elsődleges szempontom olvasnivaló választásakor. Megemlítem még Arthur Haileiyt, aki amellett, hogy remek regényeket írt, azzal az alapossággal vívta ki a csodálatomat, ahogyan a kutatásait végezte.

Magyarok közül gyerekkoromban rám Romhányi József szófordulatai és Lázár Ervin történetei voltak a legnagyobb hatással, aztán Rejtő Jenő, Rónaszegi Miklós és Nemere István regényei ösztökéltek arra, hogy megtaláljam a saját hangomat, és én is leírjam a bennem születő történeteket. A mikor tudatosan készültem az írói pályára, Villax Richárd Fanyűvők című hungarohorrorja döbbentett rá arra, hogy a magyar emberek problémáiról akarok írni, elsősorban a magyar olvasóközönségnek.

Nyomtatott könyvet olvasni pihentetőbb a számomra, mint e-könyvet, de tömegközlekedésben, főleg az őszi-téli időszakban rosszul megvilágított járatokon inkább e-könyvet vagy hangoskönyvet fogyasztok.