A globális népességnövekedéssel járó lakhatási nehézségek, az egyre nagyobb identitászavarral küzdő időjárás, valamint az elrugaszkodott építőanyag és négyzetméter árak mind-mind azt az érzést keltik bennünk, hogy itt az ideje a környezettudatos építészet felé tendálni és leendő otthonunkat valamilyen – talán ma még futurisztikusnak tűnő – alternatív építőanyagból előállítani.
Mit nevezünk környezetbarát építőanyagnak?
Azokat az anyagokat, amelyek teljes életciklusuk során (bányászat, előállítás, beépítés, használat, bontás) nem bocsátanak ki se az emberre, se a természetre nézve káros anyagokat. Az előállításuk nem pazarolja az erőforrásokat, így hosszútávon fenntarthatóan alkalmazhatóak, majd használat után a természetes körforgásba visszaáramoltathatóak.
Engedélyeztetés
Amennyiben azt a nemes célt tűzzük ki magunk elé, hogy öko-barát otthont építünk, fontos tisztában lennünk a jogszabályi keretek adta lehetőségeinkkel. Elviekben nem létezik olyan jogszabály, amely tiltaná a nem iparilag előállított, természetes alapanyagok – mint a vályog vagy a szalmabála – használatát. Lehetőség szerint a telekvásárlást megelőzően tájékozódjunk az illetékes építési hatóságnál, hogy milyen helyi szabályozások vonatkoznak az általunk kiszemelt területre, mert az eltérhet az országos szabályozástól – általában szigorúbb értelemben véve. Így akár már az első találkozáskor megemlíthetjük szándékainkat, hogy felmérjük az adott hivatal hozzáállását, majd együttműködő, de határozott fellépéssel vigyük végig akár szokatlan, Magyarországon még kevésbé ismert elképzeléseinket.
Földből házat
Föld, víz, szögesdrót, egy speciális homokzsák és néhány dolgos kéz – jóformán csak ennyire van szükség egy szupervályogból készült otthon megépítéséhez, mely technológiát Nader Khalili iráni építész fejlesztette ki. A humanitárius és innovátor egész életét annak szentelte, hogy a globális felmelegedésből következő természeti katasztrófák által sújtott területeken miképpen tudna gyors és olcsó lakhatást előállítani az otthon nélkül maradt embereknek. Végül ez az eszme nőtte ki magát és vált egy lehetséges alternatív építkezési formává, melyet bárki, bárhol alkalmazhat – itthon, Magyarországon is.
Hogy hogyan álljunk neki egy megkapó, tájba simuló búbos ökoház építéséhez, elsajátíthatjuk a szupervályog iránt elhivatott hazai képviselettől. Rendszeresen meghirdetett tanfolyamaikon megérthetjük, hogy a szupervályogból készült épületek hogyan őrzik meg a vályog előnyös tulajdonságait, míg annak hátrányait teljesen kiküszöbülik. Illetve, hogy az ívelt formák – boltívek vagy kupolák – statikai előnyei miként teszik leendő otthonunkat stabillá és ellenállóvá az olyan környezeti katasztrófákkal szemben, mint az árvíz, szélvihar vagy akár egy földrengés. Majd élesben is kipróbálhatjuk a megszerzett elméleti tudást, és az oktatók iránymutatásával és segítségével részt vehetünk egy kis építmény létrehozásában, hogy saját otthonunknak már biztos kezekkel álljunk neki.
A jövő otthona nyomtatóval épül
A 3D nyomtatás felfedezésével eddig soha nem látott távlatok nyíltak meg az emberiség előtt, mely a technológia fejlődésével ma már az ipari területeket és azon belül az építészetet is új dimenziókba emeli. Ezt lovagolta meg Mario Cucinella olasz építész, aki Massa Lombardiában kísérleti jelleggel megalkotta az eddig csak az elméjében létező 3D-s otthont – a TECLA-t. Ez a nyomtatott élőhely teljes egészében nyers földből készül, így amellett, hogy fenntartható, jelentősen kevesebb ipari hulladék keletkezik, illetve csökken az emisszió, azaz a levegőterhelés.
Célja, hogy bárhol a világon helyi források felhasználásával épülhessen meg, különösen a vidéki területeken, ahol nem könnyű építőanyagot találni. Mert a TECLA nem kevesebbre hivatott, mint hogy reagáljon a globális népességnövekedésre és megfizethető szálláshiányra. Ezzel pedig a jövőben új, autonóm ökovárosok alapjául szolgáljon, ahol vezetékes víz helyett az esőből származó csapadékot hasznosítják, míg a napelemek és termikus panelek tiszta energiát szolgáltatnak.
Nőjön, mint a gomba
Abban a nem is annyira távoli jövőben akár ténylegesen gombamód nőhetnek majd ki a földből otthonaink – mert már évek óta folynak a kísérletek arra vonatkozóan, hogy miként lehetne építőanyagot létrehozni ezekből az elképesztő élőlényekből. Az alaptézis, hogy a gomba felszín alatt lévő hosszú, vékony, fonalszerű gyökerei – melyet micéliumnak hívnak – gyorsan növekvő, összetett szövedéket alkotnak. Egyesek szerint ezek a gombatéglák még a betonnál is keményebbek, mert a micélium ragasztóként viselkedik, ami megszilárdítja a hordozóközeget és szilárd blokká alakítja azt. Azonban nem csak ebben rejtőzik az erősségük: hihetetlenül tartósak, víz- és tűzállóak és nem toxikusak. Ráadásul olyan mezőgazdasági maradványokból előállíthatóak, mint a fűrészpor vagy szalma, amelyek egyébként hulladékká válnának.
Az egyik leglátványosabb „gombaház” alternatívát a The Living stúdió álmodta meg és a Hy-Fi Projectben teljesedett ki, ahol apróra vágott kukoricaszár maradványokat használtak fel a gombatéglák előállításához. A kb. 12 méter magas építmény két hónapig tartó pályafutása után végül a komposztban végezte – hogy ezzel is demonstrálja az élet körforgásának fontosságát az építészetben.
