Hippokratész melankóliának nevezte azt a lelkiállapotot, amelyet a modern orvostudomány már depresszióként ismer, és nagyjából kétszáz éve tekintünk rá betegségként. Abból azonban, hogy már Hippokratész is említette, látható, hogy a civilizációval nagyjából egyidős problémáról beszélünk. A magyar népesség körülbelül egytizede átél az élete során legalább egy súlyosabb depressziót, a bipoláris zavar pedig minden századik embert érinti.
A szomorúság egy érzelem, míg a depresszió egy betegség. Sokszor gondoljuk, hogy ha szomorúak vagyunk, az már a depresszió jele, így gyakorta fogalmazunk úgy, hogy depressziós vagy depresszív a hangulatunk. Ezt a két dolgot azonban nagyon fontos elválasztani egymástól, ugyanis a szomorúság néhány napon vagy egy héten belül elmúlik, a depresszió okozta rosszkedv ezzel szemben hetekig, hónapokig, akár évekig is eltarthat.
A depresszió és a fáradtság
A depressziónak a szomorúságon kívül vannak egyéb tünetei is, amelyek együttes fennállása esetében beszélünk betegségről. Léteznek érzelmi, motivációs, viselkedésbeli tünetek, valamint fizikai panaszok is. Utóbbiakról kevesebb szó esik, mert hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a depresszió csupán lelki eredetű és lefolyású betegség. Általában emésztési zavarok, ebből fakadóan pedig fogyás vagy hízás, fejfájás, alvászavarok vagy szédülés is jellemzik a depressziós embert, a leggyakoribb testi tünet pedig az állandó fáradtság és a nagyfokú fáradékonyság. Utóbbi a depresszióban szenvedő emberek kilencven százalékánál előfordul.
Kutatók szerint ennek az lehet az oka, hogy a depresszió és a fáradtság esetében az idegrendszer egyazon területe lép működésbe. Az állandó, nagyfokú stressz leterheli ezt az idegi területet, ami magához a depresszióhoz vagy alvászavarokhoz vezethet. A tartós alvászavarok lehetnek tünetei és kiváltó okai is a depressziónak, hiszen az álmatlanság, folyamatos kialvatlanság leterhelve az idegrendszert depresszív állapotot válthat ki. Így biztosan állíthatjuk, hogy a tartós fáradtság, enervált állapot vagy oka, vagy következménye a depressziónak, így mindenképpen intő jel!
Fontos megemlíteni, hogy a depresszió kialakulásában szerepet játszik a genetika, illetve hajlamosító tényező, ha valamelyik szülő is ezzel a betegséggel küzdött. A gyermekkorban elszenvedett kritikus, rideg, együttérzésben szegény családi környezet ugyancsak gyakori a depresszióval diagnosztizált személyek élettörténetében. Utóbbinak közvetett következménye lehet az állandó teljesítménykényszer, amelynek alapvető motívuma az egyén számára az üzenet, hogy jobban szeretik majd, ha jobban teljesít. Ez a fajta túlteljesítés vezethet aztán állandó fáradtsághoz, kimerültséghez és akár kiégéshez is.
A depresszió legsúlyosabb következménye az öngyilkossági kísérlet vagy a befejezett öngyilkosság, amelyek nagyjából minden tizedik esetben előfordulnak a depresszióval küzdő emberek körében. A depresszió kezelés nélkül visszatérővé válhat, pszichoterápiával vagy gyógyszeres kezeléssel azonban teljes gyógyulás érhető el. A depressziót nem szabad bagatellizálni, a tünetek észlelésekor forduljunk mielőbb orvoshoz.
Nyitókép forrása: Getty Images
(Szponzorált tartalom)
